Zakály Viktória: Szívritmuszavar

by Lorelei augusztus 10, 2015 0 megjegyzés 2015 kortárs romantikus Vörös pöttyös Zakály Viktória

Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat a történetre nézve.

Csönge. Egy hely, mely mindent megváltoztat.
Egy hely, melyet soha nem feledsz.
Egy vágy, mely örökre a szívedben marad.

A lány nem hisz a véletlenben, csak a sorsban, a fiú nem hisz a szerelemben, csak a kötelességben. Évek óta ismerősök, látták egymást egyetemi előadótermekben és folyosókon. Mindketten érezték, hogy ez a kapcsolat több lehetne, de soha nem lépték át a határt, nem közelítettek egymáshoz, az érzés beleveszett a szürke hétköznapokba.
Csönge azonban mindent megváltoztat. Öt nap, mely felforgatja a világukat, és lángoló, fájó szerelemre gyújtja a lányt. Bármit megtenne a fiúért, felrúgná a saját életét érte.
De mit érez a fiú? Fel lehet adni mindent a szerelemért? Van-e kiút a múltból, és a jelen láncaitól? Vagy minden út egy padláshoz és egy komor kötélhez vezet?
A sóvár vágyakozásról és egy gyönyörű, felkavaró szerelemről szól ez a regény, mely igaz történeten alapul.
Csönge – a szerelem szava.

Egy kedves molytól kaptam ezt a könyvet ajándékba, nagyon szépen köszönöm még egyszer is! Valamiért félve indultam neki ennek a történetnek, noha nem sokat tudtam róla. A megjelenés utáni pár értékelést elolvastam róla, de mivel mindenki csak az „öt napról” beszélt, így nem sokkal lettem okosabb tekintve, hogy ezt a fülszöveg is említi.

Szóval nagy naivan és tudatlanul nekiálltam a prológusnak, gondoltam egy alig 200 oldalas könyvről van szó, amit biztosan be is falok kicsivel több, mint három óra alatt. Hát mekkorát tévedtem! Már az első pár oldalon teljesen magával ragadott az írásmód! Annyira szépen van megfogalmazva minden egyes gondolat! Miután ezek kicsodálkoztam magam és aludtam rá egyet,- mert éreztem, hogy ez mégsem lesz az a könnyed kis sztori- muszáj volt folytatnom, mert annyira izgatta a fantáziámat, hogy akkor mi is fog történni.

Főhőseink történetét a költőnő meséli el egy dedikáláson. Megtudhatjuk mi történt Csöngén az alatt az öt nap alatt, majd azt is, hogy mi mindennel kellett szembenézniük utána. Leginkább a költőnő szemén keresztül látjuk a dolgokat, a férfi érzéseit már csak később ismerhetjük meg részletesen.

A fülszöveget elolvasva fogalmam sem volt arról, hogy ennyire egyedien van felépítve a könyv.  Nagyon tetszett, hogy a főszereplőknek a neve sem kerül említésre a monológok vagy párbeszédek során és az is, hogy végig úgy mesélte el a költőnő a kalandjaikat, hogy azt a férfinak címezte. Hiába lövi le a végének egy bizonyos részét az írónő már az elején, olvasás közben annyira magával ragadott a történet, hogy egy pillanatra sem nyugodott le a szívem, mondhatni, én is szívritmuszavarral küszködtem és teljesen elfeledkeztem a végéről.  Utánajárva annak, hogy valós történet alapján íródott, még inkább összefacsarodott a lelkem.

De egy cseppet sem bánom, mert valami hihetetlenül szép és fantasztikus élményben volt részem! A világ egyes dolgai úgy voltak megfogalmazva, mintha a saját gondolataimat látnám visszatükröződni. Nagyon megkedveltem az összes szereplőt, együtt szenvedtem vagy örültem velük, éreztem a szikrák pattogását a bőrömön. Hihetetlen az, amin keresztülmentek a karaktereink –pláne a férfi- és belegondolni abba, hogy mindezt csupán öt nap idézi elő! Újra szembetalálkoztam a véletlen hatalmas erejével. Mennyi minden múlhat az időzítésen, te jó ég!

Vajon mindazok után, ami történt, amin keresztülmentek, boldogok lehetnek még? Egymás iránti vonzalmuk, szerelmük lehet még ugyan olyan erős, ha már egyik lélek sem ép, hanem megtört? Ha már nem is ugyan azok az emberek, és nem is képesek ugyan úgy szeretni, megváltozott énjeik is egymásnak lettek teremtve? Nagyon elgondolkodtató kérdések merültek fel bennem. Miért választunk valakit magunk mellé? Mi kell ahhoz, hogy őt válasszuk? Mit áldozunk fel érte? Helyes –e egyáltalán, ha a szerelemért ultimátumokkal találjuk szembe magunkat? Mikor késő? Vajon az évek során változó személyiségek még mindig egymáshoz illőek?

Ti mit gondoltok?

Mindenesetre szerintem alulértékelt egy könyvet tartottam a kezemben és ajánlom mindenkinek, aki egy rövid, ámde velős történetre vágyik. A folytatást is biztosan olvasni fogom, és oda fogok figyelni az írónőre is! Hatalmas kedvencet avattam, pedig megmondom őszintén ezerszer rosszabb történetre számítottam.

Olvastad már? Neked tetszett?

Szép napot!

Lorelei J