Melissa Landers: Elidegenítve

by Lorelei augusztus 24, 2015 0 megjegyzés 2015 fantasy földönkívüliek ifjúsági Melissa Landers romantikus ufo

Cara, a 17 éves diáklány az egyik legkiválóbb tanulója a midtowni középiskolának, amikor egy nap Ferguson igazgató behívja az irodájába. Nem mindennapi hírt közöl a lánnyal: Carát választották ki a L'eihrek arra, hogy egyik cserediákjukat fogadja otthonába egy teljes évre. Két évvel ezelőtt derült fény egy másik bolygó létezésére, melyen az emberekhez hasonló lények élnek, a L'eihrek. Bár kinézetükben szinte azonosak az emberi fajjal, de technológiájukban, felfogásukban, és az élethez való hozzáállásukban teljesen különböznek. Egy jóval fejlettebb fajt képviselnek, és céljuk a Földön élő emberekkel való barátságos kapcsolat kiépítése. Carának egy éve van rá, hogy megismerje Aelyxt, és vendégül lássa, majd ő maga is egy évet fog tölteni Aelyx otthonában. De nem egyszerű a helyzet, mivel az emberek kétkedve fogadják a más bolygóról érkező idegeneket. Carára nagy nyomás nehezedik, mert barátai is egyre bizalmatlanabbak Aelyxszel szemben. És ahogy az emberek és a L'eihrek kapcsolata egyre inkább kezd meginogni, úgy fűzik egyre szorosabb szálak a lányt Aelyxhez. Úgy tűnik, a két nép közötti összecsapás elkerülhetetlen. Az egyre baljósabb eseményeket felgyorsítja, mikor az emberek egy radikális csoportja megöl egy l'eihrit. Vajon milyen szerep jut Carának és Aelyxnek ebben a kiélezett helyzetben? Elég erős a szerelmük, hogy átvészeljék a megpróbáltatásokat, vagy örökre el kell engedniük egymást?

Már a külföldi megjelenés óta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet. Elsőre a borító fogott meg, fülszöveg alapján pedig a Star-crossed című sorozathoz hasonlítottam, igaz azt nem fejeztem be kaszálás miatt (pedig tetszett). Végül a vegyes vélemények okán nem kezdtem bele egyből a kalandokba, de sikerült féláron megvennem és gondoltam ideje eldöntenem, én melyik tábort erősítem.

A kimondhatatlan és még inkább leírhatatlan L’eihrek előttünk járnak a technológiákban és tudományokban, sikerült rátalálniuk a Földre és fel is vették velünk a kapcsolatot. Mindkét fél számára előnyös szövetség megkötését tervezik, ezt segíti elő az a csereprogram, amelynek keretében három L’eihrt a bolygó különböző pontjain szállásolnak el. Beilleszkedésük azonban nem könnyű, annak ellenére, hogy hasonlóak az emberekhez, több szempontból eltérnek tőlünk, például étkezés, érzelmek terén és az sem könnyíti meg éppen a helyzetet, hogy az illetők nem is akarnak asszimilálódni.

Másrészt az emberek félnek az ismeretlentől, mindenhol szítják a feszültséget és sandán néznek az idegenekre. Anélkül ítélkeznek, hogy ismernék a teljes képet. Azonban a főszereplőknek rá kell jönniük, hogy a tét nagyobb, mint gondolták volna.

Nem nagyon tudom hova tenni a könyvet, hogy őszinte legyek. Mert az alapötlet nagyon jó, csak a kivitelezés során szerintem félre ment valami. Nagyobb hangsúlyt kapott Cara és Aelyx szála, mint kellett volna. Engem mindig érdekeltek az idegenekkel kapcsolatos anyagok, sokkal többet olvastam volna a L’eihrek világáról. Amit megismertünk róluk, az tetszett, különösen, hogy mennyire kifejlesztették magukat, hogy ennyivel előrébb járnak, mint mi, emberek. Mintha a Föld jövőjébe nyerhettünk volna bepillantást. Érdekes volt megfigyelni a kultúrájukat, a szokásaikat.

A könyv elején nem tudtam eligazodni Carán, majd nagyon Aelyxen se, de engem megnyertek, sőt a történet felénél is tovább teljesen édesek voltak. Aztán kettejük kapcsolata elkezdett bonyolódni/fejlődni, amivel semmi bajom nem volt, csak a legvégén átcsaptunk valami rózsaszín nyáltengerbe, amit elnézve már jó párszor magasra szaladt a szemöldököm. Úgy éreztem, ugyan azokat a köröket futjuk le minimális lényeges elemmel. De a fináléra szépen mentett az írónő!

Egy-kétszer sikerült hangosan is felnevetnem, a karaktereket megkedveltem. Az emberek hozzáállását teljesen jól lefestette Melissa. Ahelyett, hogy a földlakók a saját házuk tájékán kezdtek volna rendet tenni, megint csak ítélkeztek, tiltakoztak és erőszakoskodtak. A L’eihreket szerintem a következő részben közelebbről is megismerhetjük, már várom a folytatást, kíváncsi vagyok, mit hoz ki belőle az írónő. Összességében nagyon jó alapanyag, közepes karakterekkel és gyenge kidolgozással. A diplomácia lehetett volna részletesebb a romantika helyett.

Ajánlom a fent említett sorozat kedvelőinek. A világot nem fogja megváltani, de leköt egy pár órára. :)

Olvastad már? Neked tetszett?

Szép napot!

Lorelei :)