2015. augusztus 17., hétfő

Jodi Picoult: Szívtől szívig

E bravúros fordulatokkal tarkított, megindító regény egy gyilkosságért halálra ítélt férfi történetét dolgozza fel, aki azért küzd, hogy felajánlhassa szívét egykori áldozata szívbeteg kislányának. A kisvárosias New Hampshire államban e szándéka, és a személye körül kialakuló legendák alaposan felborzolják a kedélyeket. Egy talpraesett jogásznő és egy fiatal katolikus pap mégis a férfi ügye mellé áll – miközben az események hatására mindkettejük élete gyökeresen megváltozik.
A népszerű írónő, a Nővérem húga és a Tizenkilenc perc szerzője, e kötetében is rendkívüli érzékenységgel foglalkozik olyan kényes témákkal, mint a szervadományozás, a halálbüntetés és a vallásos meggyőződés. A könyv több héten keresztül vezette a New York Times bestseller-listáját.

A Szívtől szívig című könyv már nem az első volt, amit az írónőtől olvastam. Miután sírtam A nővérem húgán és komoly dilemmába estem a Tizenkilenc perc után (ami mellesleg az óta is tart, pedig több mint egy éve olvastam), már nagyjából tudtam mire számítsak. Vagy papírzsepi vagy lelki kibeszélés lesz szükséges- gondoltam a fülszöveg elolvasását követően.

Már az első két (!!) oldalon megismerjük azt, hogy June-nak mi mindenen kellett keresztül mennie. Túlélt egy balesetet a kislányával együtt, amiben viszont elvesztette a férjét. Ám a szerelem újra rátalált és gyermeket is vár. Minden tökéletes, igaz? Egészen addig, amíg Shay Bourne be nem toppan az életükbe. Ezután végigkövethetjük egy kettős gyilkosság tárgyalását.

A tét nem kevesebb egy életnél, hiszen évtizedek óta ez első halálos ítéletről van szó New Hampshire-ben. Az esküdtektől már a kiválasztásuk előtt megkérdezik, hogy képesek-e egy ilyen horderejű döntés meghozatalára. Azonban ez nem ennyire egyszerű. Ezért is szeretem Jodi Picoult könyveit. Erkölcsi kérdéseket feszegetnek, amiket már mi is feltettünk magunknak, már ha felmertük.

Itt az adott szituáció: egy illető megöl két embert. Neked kellene eldöntened, hogy az említett személy megérdemli-e a halált. Kapásból sokan rávágnák, hogy igen, hisz egy kisgyerek is érintett. Mindezek mellett az anyukájának, a születendő gyermeknek és minden ismerősnek azzal a tudattal kell élnie, hogy a szeretteik erőszak áldozatai lettek. Ők is érintettek lettek, az ő életükre, jövőbeli viselkedésükre is hatással van mindez. Tehát, ha így nézzük, akkor már nem csak két áldozatról beszélünk. Viszont képesek vagyunk másodkézből felmérni mindezt? Szemtanúk és bűntudat nélkül?


A terhet még rárakjuk az esküdtek vállára is, akiknek innentől azzal a lelkiismerettel kell tovább élniük, hogy egy személyt az ő ítéletük által kivégeznek. Egy tett, és mégis, hány ember életét hozza mozgásba?! June mindezt elviselte, a születendő kislány miatt muszáj volt. Azonban, hogy akkora lelki ereje legyen, hogy a feldolgozza a tényt, hogy ez a gyerek beteg, nem jó a szíve, az valami hihetetlen! Megmondom őszintén, a helyében én már rég feladtam volna.

Minderre egyébként csak egy időugrás során jövünk rá. Egy korábbi esküdtből pap lett, a gyilkos pedig továbbra is a kivégzésére vár. A dolgok viszont váratlan fordulatot vesznek a legutolsó fellebbezést követően. A halálának időpontját kitűzték, Shay Bourn-nak viszont eltökélt szándéka, hogy a szívét June beteg kislányának, Clair-nek szeretné adni. Igen ám, de a kivégzéskor használt kémiai anyag pont az említett szervet állítja meg, használhatatlanná téve azt.

Adj a történethez egy halálraítélt akaratán és papon kívül egy ügyvédnőt is jogi kiskapukkal és voilá, kész Jodi Picoult könyve. Ebből a szempontból azért már kiszámíthatónak mondhatóak egy idő után az írónő történetei. Bár kiszámíthatóság ide vagy oda, nagyon is élveztem. Egy másik feszegetett téma is felmerül, még pedig a vallás. Szerintem kicsit túl sok információt próbálnak az olvasó fejébe tuszkolni. Egy adott kérdéssel kapcsolatban egyaránt megismerhetjük a zsidó, katolikus és gnosztikus látásmódokat, ami azért eléggé összezavaró tud lenni. Helyenként vontatottra sikeredett a cselekmény, de a tárgyalások megkezdését követően már letenni se tudtam. 

Pedig ez pont az a könyv, amit emészteni kell. Ismerve az írónőt, számítottam egy csavarra, de kettőt kaptam helyette és az egyiket is csak félig sejtettem. Azt is onnan, hogy mondom nincs az a helyzet, hogy én a hidegvérű gyilkos karakterét megszeretném. Pedig nagyon jók voltak a börtönben játszódó jelenetek, az egész Jézus-felhajtás. Elképesztően mutatta be a vak buzgóságot. Mondjuk, még most sem tudom, tényleg az volt-e. Ahogy azt sem, hogy mi volt igaz és mi nem. A szereplők közel kerültek hozzám, sőt a halovány szerelmi szál keretében még álompasit is kapunk :D Rengeteget tudnék még írni, vagy fejtegetni, de a legjobban úgy értenél meg, ha elolvasnád te is! ;)

Mi kell ahhoz, hogy megrendüljön a hitünk? Vagy az, amit eddig sziklaszilárdnak véltünk? Meddig mennénk el azért, hogy megmentsük a szeretteinket? Mit kell tenni a megbocsátásért? A saját lelki békénk rendbe tételéért? Mi történik, ha valójában az áldozat, amit meghozunk végül nagyobb és nemesebb, mint amit akárki is elvárna tőlünk? Ölbe tett kézzel ülni, tudva az igazságot, te milyen ember vagy?

Az életnek igazságtalannak kell lennie ahhoz, hogy igazságos legyen!

Ha válaszokat szeretnél kapni a kérdésekre, akkor vágj bele a könyvbe. Ha már most úgy véled, hogy tudod őket, lehet, hogy megváltozik a véleményed miután elolvastad.

Köszönöm Athenaeum kiadó a lehetőséget, hogy megismerhettem ezt a remekművet. A könyvet kiadják új köntösben, ami szerintem jobban passzol a cselekményhez. Nem a Szívtől szívig az egyetlen Jodi Picoult történet, amelyet újra kiadnak. A képen látható a másik három regény új borítóval.



Olvastad már? Neked tetszett?

Szép napot!


Lorelei :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése