2018. február 19., hétfő

Danielle Paige: Dorothynak ​meg kell halnia (Dorothynak meg kell halnia #1


Én nem kértem ezt. 
Nem akartam hős lenni. 
De amikor az egész életedet – veled együtt – elsöpri egy tornádó, nincs más választásod, mint menni, amerre visz, nem igaz? 
Persze hogy olvastam a könyveket. Láttam a filmeket. Ismerem a dalt a szivárványról és a boldogság kék kismadarairól. De azt sosem hittem volna, hogy Ózfölde ilyen. Az a hely, ahol a jó boszorkányban nem lehet megbízni, a gonosz boszorkányokról kiderülhet, hogy ők a jók és a szárnyas majmokat kivégezhetik lázadásért. A sárga téglás út még megvan – de már az sem a régi. 
Mi történt itt? Dorothy történt. 
Azt mondják, sikerült visszatérnie Ózföldére. Magához ragadta a hatalmat és a hatalom a fejébe szállt. És már senki nincs biztonságban. 
Amy Gumm vagyok – egy másik lány Kansasből. 
Beléptem a Gonoszok Forradalmi Rendjébe. 
Kiképeztek a harcra. És küldetésem van: eltávolítani a Bádog Favágó szívét. Ellopni a Madárijesztő agyát. Elvenni az Oroszlán bátorságát. 
Dorothynak pedig meg kell halnia. 

Évek óta szemezek ezzel a könyvvel, egyszer el is olvastam belőle pár oldalt, de valamiért félretettem. Folyton kosarakba pakoltam be a kezdő részt, majd meggondoltam magam és mégsem vettem meg. Bizonytalanul szemléltem, hogy beszerezzem-e az egész trilógiát. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy magyarul is megjelent az összes rész és minden mindegy alapon belevágok az első részbe. Gondoltam, mi rossz sülhetne ki belőle? Hiszen imádom a retellingeket, pláne, ahol teljes mértékben kiforgatják önmagukból az eredeti karaktereket. Az alapötlettel itt se lenne gond, de számomra ez egy rosszul sikerült kísérlet marad. 

2018. február 16., péntek

BASC angol doboz: avagy kiütéssel vettek le a lábamról



Évek óta nézegetem a subscription dobozokat, így amikor megláttam, hogy mindezt elhozza nekünk a BASC, legszívesebben átöleltem volna a világot. Arról már álmodni sem mertem, hogy az angolul olvasóknak is kedveznek, pedig ezzel végleg levettek a lábamról. Tartsatok velem életem első dobozélményénél. 

2018. február 11., vasárnap

Diana Gabaldon: Az ​idegen (Outlander #1)

1945-öt írunk. Claire Randall, a volt hadiápolónő éppen a második nászútját tölti a férjével a háború után. Egészen addig, míg óvatlanul keresztül nem sétál a brit szigetek rengeteg ősi kőkörének egyikén. Hirtelen „sassenach” válik belőle, vagyis idegen – a háborútól és portyázó klánoktól sújtott Skót Felföldön Urunk… 1743. évében. 
Számára ismeretlen erők visszasodorták az időben. Claire olyan intrikák és veszedelmek között találja magát, amelyek az életét veszélyeztetik… és összetörhetik a szívét. Mert találkozik Jamie Fraserrel, egy lovagias ifjú harcossal, és innentől úgy érzi, kettészakítja a hűség és a szenvedély, amely a két teljesen különböző férfihoz köti két egymással összeegyeztethetetlen életben.

Szerintem kevés embernek kéne bemutatni, hogy miről szól a könyv. Milliók imádják Diana Gabaldon történetét, az abból készült adaptációval egyetemben. Én sem képezek ez alól kivételt. Pár évvel ezelőtt az első évad ismertette meg velem az Outlander világát, így szokatlan módon a regényt olvastam el később. A robosztus féltégla láttán, azért kikerekedtek a szemeim, nem voltam benne biztos, hogy mire számíthatnék a 900 oldalas műtől. Szerencsére kizárólag pozitív élményekkel gazdagodtam.

2018. február 1., csütörtök

On Sai: Miogin ​bázis (Szivárgó sötétség #2,7)


Mit jelent az, hogy „légy önmagad”? 
A Miogin szerelőbázis bajban van, hamarosan elfogy az élelem. A kalózok hitelbe szereltetnek, és egy nagyúr is elvesz a Ferringtonnak szánt adóból. 
Márk és a szerelők isteni csodában reménykednek, ám Artúr inkább az entitások nélkül oldaná meg a helyzetet. 
Artúr nyíltan kimondja a kétségeit, de ez nem várt következményhez vezet… 
Mi történik, ha egy vezetőt nem követnek? 
Márk megpróbálja megérteni Artúrt, aki látványosan a vesztébe rohan, és talán a bázist is magával rántja. 
Vajon mennyire erős a kapocs kettejük között? Hol a barátság határa? 
Mit tegyen, ha Artúr már Adalbert kispap titkát kockáztatja? 
A háború zajlik, és lehet, hogy az álcázva élő keresztény csapatot nem csak a kalózok kerülgetik… 
A kisregény a Szivárgó sötétség sorozat 2. kötete, a Lucy után játszódik.

Aki szokta követni a bejegyzéseimet, az tudja, hogy oda és vissza vagyok On Sai regényeiért. Már jó ideje várom, hogy megjelenjen a Szivárgó sötétség című sorozat újabb része (vagy legalább egy Calderon folytatás…), így némiképp enyhülésként szolgálnak a kiegészítő kötetek. Viszont az elmúlt időszakban kicsit beijedtem. Más íróknál tapasztaltam, hogy a Miogin bázishoz hasonló rövid szösszenetek nem hozzák azt a színvonalt, amit én megszoktam tőlük. Sokaknak nem áll jól, ha a megszokott karaktereket kevesebb oldalon kell szerepeltetniük. Ám On Sai visszaadta a reményt.

2018. január 30., kedd

J. L. Armentrout: Oblivion ​– Feledés (Luxen #1,5)


Amikor Katy Swartz a szomszédomba költözött, rögtön tudtam, hogy baj lesz. Nagy baj.
Bajra pedig igazán nincsen szükségem, hiszen nem vagyok idevalósi. A társaimmal a Luxról érkeztem a földre, egy tizenhárommilliárd fényévre lévő bolygóról. Ráadásul ha valamiben biztos vagyok, az az, hogy az emberekben nem lehet megbízni. Félnek tőlünk. Olyasmikre vagyunk képesek, amikről ők csak álmodnak, és pokolian gyengének tűnnek mellettünk – mert azok is.
Kat azonban olyan közel kerül hozzám, mint még senki más. Akaratlanul is vágyok rá – és szeretném felhasználni a képességeimet, hogy megóvjam. Meggyengít engem, pedig én vagyok a legerősebb luxen, és az én feladatom, hogy védjem a többieket. Ez a hétköznapi lány tehát mindannyiunk végzete lehet. Hiszen a luxeneknek van egy hatalmasabb ellensége is – az arumok – akikkel szembe kell szállnom.
Ha beleszeretek Katyba – egy emberbe – nem csupán őt sodrom veszélybe. Talán mindannyiunk pusztulását okozom… de azt nem hagyhatom.

Nincs mit szégyellni, régen imádtam Katy és Daemon történetét. Megvesztem a könyvekért, muszáj volt az összes részt a polcomon tudnom, magyarul és angolul is elolvasnom őket. A lelkesedés valamikor akkor kezdett alábbhagyni, amikor alapjáraton kiábrándultam egyes kiadókból és stílusokból. Az Obsession megjelenésének még nagyon örültem, de az Oblivionnél úgy éreztem, már tényleg csak az utolsó cafatokat húzzuk le egy olyan elképzelésről, ami alapjaiban sem rejtett magában annyit, nem volt erre alkalmas.

2018. január 18., csütörtök

Fekete Judit: Az ​őrület határán


Lili egy menő multinál dolgozik, és talpraesett marketingesként megszokta, hogy minden problémát gyorsan megold. Csakhogy egy nap behívják a tárgyalóba, és bizony, AZT a hírt közlik vele.
Munkanélküli lett.
Nincs mese, ideje új állás után nézni.
Fergeteges rodeó indul a magyar valóságban.
Elgondolkozik, legyen-e belőle aloe vera mlm ügynök, vagy elfuserált cukrász. Sofőr. Virágáruslány. Hallgasson-e a volt kollégára, aki felhívja a Nagy Ötlettel?
Várjon az igazira vagy vállaljon átmeneti munkát? Adja fel az álmait? És az elveit?
Miközben naplót ír, vagy épp lelkesen blogol, mellékesen várja a nagy Őt is, de főleg kicsiket talál.
Ám az Élet gyakran meglepőbb, mint gondolnánk…
A hol szomorkás, hol kacagtató történet üdítő színfoltja nemcsak a hazai könyvpiacnak, hanem lelket feltöltő olvasmány mindazoknak, akik épp hasonló cipőben járnak.

Már a megjelenés óta szemezek Fekete Judit művével, a Prológus legutóbbi tematikus hete pedig jó ürügyet adott arra, hogy bele is vágjak. Zsebi nagyon ajánlgatta nekem ezt a könyvet. Úgy jellemezte, hogy gyorsan forgatható, humoros és közben mégis kész tények elé állít. Igaza lett. Pont erre a történetre volt most szükségem.

2018. január 15., hétfő

Sarah J. Maas: A ​Court of Wings and Ruin (A Court of Thorns and Roses #3)


Küszöbön álló háború fenyeget mindenkit, aki kedves Feyre számára. A lány visszatért a Tavasz Udvarába, hogy információt gyűjtsön Tamlin terveiről, valamint a hódító királyról, aki térdre akarja kényszeríteni Prythiant. Annak érdekében, hogy Feyre sikerrel járjon, a megtévesztés halálos játékát kell űznie, ahol egyetlen hiba végzetes lehet nemcsak a lány, de az egész világ számára is.
Ahogy a háború lecsap mindannyiukra, Feyrének el kell döntenie, hogy kiben bízik meg a káprázatos, ám halálos High Lordok közül, a legváratlanabb helyeken kutatva szövetségesek után. 
A sorozat harmadik kötetében a földet vörösre festi a tekintélyes seregek hatalomért való küzdelme az egyetlen dologért, ami képes mindnyájukat elpusztítani. 

Sajnos nagyon sok idő eltelt a megjelenés óta, mire elkapott a vágy, a hangulat a befejező kötet és úgy az egész történet lezárásához. Persze tudom, hogy még több könyv is meg fog jelenni ebben a világban, de most valaminek akkor is vége van. Nagyon féltem ettől a kötettől, mert elég sokan csalódtak benne. Ehhez mérten próbáltam lejjebb helyezni a mércét, az elvárásaimat. Sőt, őszintén megmondva nem is tudom, hogy mire számítottam. Ezt figyelembe véve, én meg voltam elégedve az ACOWARral. 

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz a MÁSODIK részre!