2016. január 26., kedd

Könyvek vs Filmek ROUND #1: Love, Rosie

Sziasztok! Már egy ideje érett a fejemben egy új rovat képe, de csak a napokban világosodtam meg teljesen. Éppen egy taget töltöttem ki, amiben olyan eseteket kellett keresnem, ahol a fim jobb, mint a könyv. Elég sok példát találtam rá és akkor ugrott be: indítok egy rovatot, amiben kéthetente (ez lehet heti is, attól függ, mennyire érdekel titeket) egy adott könyvet és annak filmadaptációját hasonlítom össze. Melyikben mi volt a kiemelkedő és a végén összesíteném, hogy az adott esetben a FILM, vagy a KÖNYV nyert-e vagy esetleg DÖNTETLEN lett. :) Ezek mellé persze várom a Ti véleményeteket is, nyugodtan vitatkozhatunk kommentben! ;)



Az első forduló során az egyik kedvenc könyvemet hoztam: Cecelia Ahern Love, Rosie. Azt gondoltam könnyű dolgom lesz és majd egyértelműen a könyv oldalára billen a mérleg. Rengeteg szépen megfogalmazott gondolatot találtam benne, ami mind-mind az ember lelkébe és szívébe gázol. Nagyon egyedi, hogy az egész történetet levelek és e-mailek formájában meséli el az írónő. Emlékszem, már akkor azon gondolkodtam, hogy mindezt hogyan tudják majd film formájában megvalósítani. Viszont az elvesztegetett idő egy olyan tényező, ami engem nagyon érzékenyen érint. Belegondolva abba, hogy mennyi lehetőségtől és boldog perctől fosztotta meg őket Cecelia, elsírtam magam. Végigbőgtem az epilógust, pedig nem vagyok ám annyira érzelgős. Ez olyan része volt a Love, Rosie-nak, ami nagyon sokat dobhat a film, de lássuk is miért.


A színészeket tekintve itt van nekünk Lily Collins és Sam Claflin. Samet egyértelműen el tudtam képzelni Alexként, Lily miatt azonban aggódtam. Végül nem kellett volna, mert szerintem remekül feldolgozták a könyvet. Kiemelték a legfontosabb részeket és megoldották a fent említett „elvesztegetett idő problémáját”. Ugyanakkor a humoros részek mégsem jöttek át teljes egészében. Sok szereplőt kihagytak, ami zavart. Persze értem én, hogy nem lehet szóról szóra megvalósítani a történetet, mert egyrészt unalmas és túl hosszú lenne a film, másrészről 20 évnyi időt levágtak a könyvből. Így viszont elcsúszott a történet jó pár helyen és olyan szereplőkkel oldottak meg helyzeteket (lásd újra összejön a gyerek apukájával és boldogan jó pár évig), ami egyáltalán nem úgy zajlott és ezzel a karakterek személyiségét és a róluk kialakított képet is teljesen felborította.


A legérdekesebb, hogy a bejegyzés írása közben változott meg az eredmény a fejemben. Úgy gondoltam, hogy döntetlennel indítom a rovatot, de végül rájöttem, hogy mennyi érzelem és gyönyörű párbeszéd elveszett a film során. Ezek pedig a Love, Rosie lényét adják.

65-35 arányban a KÖNYV tetszett jobban.

Ettől függetlenül élvezhető a film és szerintem egész jó munkát végeztek elnézve a mai adaptációkat. Szóval a filmet is tessék megnézni, ha másért nem is, akkor Sam miatt. ;)

Ti hogy látjátok a helyzetet?

Lorelei :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése