A fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat!
Rapunzel torony helyett egy műholdon él, így nem tudja leereszteni a haját. Ahogyan arra sincs esélye, hogy őrző-védőjét kijátssza.
A Holdbéli krónikák harmadik részében, Cinder és Thorne kapitány menekülő szökevények Scarlettel és Farkassal karöltve. Együttes erővel tervet szőnek Levana királynő és hadserege megdöntésére.
Legnagyobb reménységük Cressben rejlik, akit gyerekkora óta fogva tartanak egy műholdon, ahol társaságául csupán néhány netmonitor szolgál. A sok monitor előtt töltött idő kitűnő hackert varázsolt Cressből – ám legnagyobb balszerencséjére Levana utasítást adott ki Cinder és jóképű bűntársa lenyomozására.
Amikor egy merész mentőakció félresikerül, a csoport szétszóródik. Cress végre szabad lesz, viszont magas árat kell fizetnie érte. Mindeközben Levana királynő mindent elkövet, hogy Kai-jal való házassága megvalósulhasson. Bár Cress, Scarlet és Cinder egyike sem vállalkozott önként a világ megmentésére, talán egyedül ők alkalmasak a feladatra.

Eddig is tudtam, hogy Marissa Meyer egy zseni, de én újra és újra pozitívan csalódok benne. Már a Holdbéli krónikák első két részét is imádtam. Egyszerűen fantasztikus, ahogyan újragondolta a klasszikus meséket. Nemcsak egy konkrét világot és több könyvön át tartó sztorit kitalált, sok-sok altörténettel, amik mind-mind egymásba fonódnak, hanem remek és érezhetően különálló, egyedi és erős személyiséggel rendelkező főhősnőink vannak. Mellettük pedig szerethető mellékszereplők, akiknek a boldogságáért tűzbe mennél. Jó hülye voltam, hogy eddig halogattam a Cress elolvasását.


Egy mesterlövész. Egy álmodozó. Egy piszok jó hazudozó. Bár Mirádzsi sivatagjait már az emberek uralják, az elhagyatott, vad területeken még mindig a mitikus lények irányítanak, és az a hír járja, hogy a dzsinnek mágiája sem veszett el. Az emberek számára ez egy könyörtelen hely, pláne ha az illető szegény, árva, vagy nő. Amani Al’Hizáról mindhárom elmondható. Tehetséges lövész, aki remekül céloz, azonban nem tud elszabadulni Porfészekből, a kisvárosból, ahol két lehetősége van a jövőre nézve: vagy megházasodik, vagy meghal. De aztán találkozik Jinnel, a karakán idegennel, aki tökéletes menekülő útvonalat tár elé. És bár éveken át ábrándozott Porfészek elhagyásáról, azt legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy egy mitikus lovon fog elvágtatni, vagy hogy egy idegen szökevény ismerteti majd meg vele az igazi sivatagot, aki eközben a szívét is ellopja.

Lassan egy éve csücsült a polcomon ez a szépség, mire végre belekezdtem. Ha egy pillanatra megállunk, hogy szemünkkel végigpásztázzuk a borítót, egyből átjár a könyv hangulata. Hihetetlenül gyönyörű és legalább annyira vonzza a tekintetet, mint az olvasót maga a történet. Bár több hónapot igénybe vett az elolvasása (ami mellesleg nem a regény hibája), elég volt 1-2 oldalt felfalnom, mire újra magába szippantott az események kavalkádja.


A Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekeiben kezdődött és az Üresek városában folytatódott kaland izgalmas véget ér a Lelkek könyvtárában. 
A történet elején a tizenhat éves Jacob felismeri nagy erejű, új képességét, és kisvártatva alámerül a történelembe, hogy kimentse különleges társait egy szigorúan őrzött erődből. Jacobot az útján elkíséri Emma Bloom, a lángoló ujjú lány, és Addison MacHenry, az elveszett gyerekeket kiszimatoló kutya. A mai Londonból a Devil's Acre, az Ördög Hektárjának, a Viktória-korabeli Anglia legszörnyűbb nyomornegyedének labirintusszerű sikátoraiba utaznak. Ezen a helyen dől el örökre a világ összes különleges gyermekének sorsa. 
Ahogyan az előző két kötet, a Lelkek könyvtára is a fantázia és a még sosem publikált régi fényképek elegyítésével nyújt egyedülálló olvasmányélményt.

Anno a sorozat első részén érezni lehetett a bizonyos kezdő kötet feelinget, viszont az Üresek városa már levett a lábamról. A barátnőim közül mindenkinek más-más rész nyújtotta a legjobb könyvélményt, viszont egyikük sem rajongott a Lelkek könyvtáráért, emiatt kicsit félve kezdtem bele. Azonban összességében mind a lezárás, mind pedig a trilógia kielégítette minden molyvágyamat.

A bejegyzés cselekményleírást tartalmazhat az előző részekre nézve!

Hán ​sarja Adrián, röviden Ád, Zordonföld uralkodóházának sarja, a Szürke Farkas vérvonalának őrzője. Gyógyításra képezték, nagy varázserővel rendelkezik és bosszúra szomjas. Sokáig bujkálnia kellett, mivel egy gyilkosságsorozat veszélybe sodorta az egész birodalmat, most azonban kevés választja el attól, hogy végezzen az öldöklések felelősével, Elán kegyetlen királyával. Hamarosan gyötrő kérdéssel kell szembenéznie: képes-e az erejét a gyógyítás mellett pusztításra is használni? 
Lángszín Szonja egy delphi kocsmáros lánya, a tarkóján különös mágusjellel, amiért egyesek képesek tűvé tenni érte a Hét Királyságot, sőt talán az egész világot is. Amikor hajtóvadászat indul ellene, Szonja úgy véli, hogy a dolognak több köze van a szabotőr tevékenységéhez, semmint a születéskor kapott átkához. Szonja ugyanis robbantó a bányában, aki lelkében sárkányokkal társalog. Nem kaphatják el, ezért kénytelen menekülni. 
Ád és Szonja útja a hatalmas birodalom különböző szegleteiből indul, de miután Elánban összetalálkoznak, minden megváltozik. Nem csak egymást menthetik meg oly módon, ahogy soha nem gondolták volna, de talán még a reményt is felébreszthetik a kietlen vidéken. 
A Lángvető nagy ívű és lélegzetelállító fantasy a többszörös New York Times Bestseller írónő, Cinda Williams Chima tollából, aki ezzel végre Magyarországon is bemutatkozik. Gonosz erők és bizonytalan próbálkozások ütköznek meg, sárkányok sziluettje hasítja az égboltot, barátok és váratlan szövetségesek fognak össze, titokzatos mágusok járják a vidéket, és még egy császárnő is készülődik valahol a távolban, minden tengereken túl.

Cinda Williams Chima belopta magát a szívembe a The Demon Kinggel. Az írónő egy fantasztikusan felépített világot tár elénk mágiával, intrikával és őrületes csavarokkal. A Lángvető a Megrendült királyságok kezdő kötete, ami ugyanebben az univerzumban játszódik, csupán évekkel később. Annak ellenére, hogy még nem sikerült befejeznem a The Seven Realms-t, kérdés nélkül belevágtam az Agave kiadónál megjelent sorozatba. Tény, hogy ezzel számos fordulatot lelőttem magamnak, ám egyszerűen nem tud érdekelni, mert tisztában vagyok vele, hogy így is számos ámulatba ejtő kalandban lesz majd részem, ha visszatérek a The Demon King folytatásához.


Kockáztatnál ​a szerelemért? 

Két történet – két tizennyolc éves lányról.
Ötven év választja el őket egymástól, és az életük nem is lehetne különbözőbb, mégis összeköti őket valami. 
Bogi félénk gimnazista, Gergő pedig igazi vagány, aki több lányt bolondított már magába, mint amennyit meg tudna számolni. De mikor a szülők baráti nyaralása egy fedél alá kényszeríti őket, Bogi meglátja a kemény külső mögött az érzékeny művészt, aki a színpadra lépve álomszerű játékával önti dallamokba a benne lakozó fájdalmat.
Vajon lehet szerelem ennyire különböző emberek között?
Gergő különleges ajánlatot kap, és Boginak döntenie kell. 
Egy kemény korszak sötét éveiben, az alföldi táj varázslatos ege alatt egymásra talál két fiatal. Amikor mindkettőjüket Budapestre küldi a családja, a lány azt hiszi, végre boldogok lehetnek együtt. De a fiú többre vágyik, kiútra… és a lány kegyetlen válaszút elé kerül. 
Ki ez a lány, és hogyan fonódik össze a sorsa Bogi életével? 
A regény a IV. Aranymosás Irodalmi Válogató nyertes műve. Az író a tizennyolc évével a kiadó legfiatalabb szerzője. 
Megfordulhat az élet egyetlen pillanaton?
Kövesd a szíved!

Elöljáróban annyit, hogy nem voltak elvárásaim a könyvvel szemben. Nem tudtam róla sokat, csak azt, hogy az írónő, fiatal kora ellenére nagyon tehetséges és molyon is láttam, hogy mennyi embert magával ragadott a Zápor utca története. A végén azonban olyan keserédes érzéseim vannak a regénnyel kapcsolatban, mint amilyen szerelmi szálakkal találkozhatunk a lapok között.


A Prológus filmes hetének alkalmából rendkívüli módon egy film értékelésével is készültem nektek. Nem vagyok szaki, nem értek a fényekhez, beállításokhoz, szóval nézzétek el nekem laikus megjegyzéseimet. Nagyon szeretem kiegészíteni a könyves élményeimet a belőlük készült filmek megnézésével. Néhány esetben ordítva szörnyülködök és átértékelem az egész életemet, míg máskor kellemesen meglepődöm, vagy csak szimplán megelégszem a látvánnyal.

Az Egy különc srác feljegyzései kapcsán úgy érzem, hogy mind a könyv, mind pedig a film kellett ahhoz, hogy teljes legyen számomra a történet adta élmény és mondanivaló. No de lássuk is.


Az ​"Egy különc srác feljegyzései" című könyv elbeszélője egy tizenöt éves középiskolás srác, Charlie. Furcsának és magányosnak érzi magát, mintha a pálya széléről, kívülállóként figyelné a körülötte zajló eseményeket. Egy nap elhatározza, hogy leveleket ír egy ismeretlennek, aki akár a barátja is lehetne. Ezekből a levelekből aztán szép lassan – olykor mulatságosan, olykor meghatóan – egy cseppet sem átlagos tinédzsert ismerhetünk meg. Charlie kétségbeesett erőfeszítéssel próbálja élni a saját életét, miközben menekül is előle, és ez a kettősség különleges, járatlan utak bejárására kényszeríti: családi drámák sora, új barátok, az első randevú, szexualitás, drogok… Chbosky regénye a lélek legmélyebb rezdüléseit tükrözi, miközben felidézi az olvasóban a felnőtté válás nehéz, semmi mással össze nem hasonlítható éveit.

A kötet megjelenése óta több mint 1 000 000 példányban kelt el és hatalmas vitákat gerjesztett, miközben a tinédzserek megkerülhetetlen kultuszregényévé vált világszerte. Ellentmondásos módon egyszerre tiltott könyv és kötelező olvasmány az amerikai középiskolákban. Ez a regény ugyanazt jelenti a 21. századi tinédzsereknek, mint amit a „Zabhegyező” jelentett a szüleik generációinak.

Pár évvel ezelőtt már volt szerencsém a könyvből készült filmhez, de az valamiért egyáltalán nem hagyott bennem mély nyomot. Sőt, inkább csalódott összbenyomásként maradt meg. Most azonban a Prológus filmes hetére olyan regényt szerettem volna választani, amiből értelemszerűen készült film is, az alapjául szolgáló művet pedig még nem olvastam. Végül azért az Egy különc srác feljegyzései mellett döntöttem, mert eléggé megosztja az olvasóközönséget, valamint bíztam jó barátnőm, Zsebi ízlésében is. Összességében, azóta nem tudtam teljes mértékben összeszedni a gondolataimat, amióta pár hete befejeztem, így előre is elnézést a kuszaságért.


Mytica három királyságában már rég a feledés homályába merült a mágia. Bár évszázadok óta béke uralkodik a birodalmak között, a felszín alatt most megmozdul valami fenyegető sötétség.
Mindhárom királyság vezetője egyeduralomra tör, így az alattvalóik élete nagy fordulatot vesz. A főszereplők – köztük a királyi családok tagjai és a lázadók – ráébrednek, hogy sorsuk visszafordíthatatlanul összefonódik. Cleo, Jonas, Lucia és Magnus egy olyan új, őrült világban találják magukat, ahol gátlástalan árulók, hidegvérű gyilkosok és titkos szövetségesek keresztezik útjukat. Utazásuk során egyre több váratlan fordulattal, titokkal és ismeretlen érzéssel találják szembe magukat.
Az egyetlen dolog, amiben biztosak lehetnek, hogy az egyik birodalom el fog bukni. De vajon lehet bárki győztes, amikor minden széthullik körülöttük?
A Trónok harca YA verzójaként emlegetett Falling Kingdoms végre magyarul!

Leírhatatlanul régóta el szerettem volna olvasni ezt a könyvet. Sőt, a folytatásának ismeretlenül is bizalmat szavaztam és már a polcomon csücsül. Anno, miután kézhez kaptam, végigfutottam a prológust és biztosra vettem, hogy imádni fogom, de minimum a kedvenc regényeim közé avanzsálom. Bizonyos szinten hozta a papírformát, másrészről csalódást okozott.

Létezik tökéletes férfi? 
Anna élete nagyszerű. Második évét kezdi az egyetemen, és a legfőbb problémája, hogy mikor jut el álmai városába, Rómába. Szereti az életét, vágyik a nagy Ő-re, és imád a barátnőivel csetelni. 
Megismerkedik a titokzatos és vonzó Rolanddal, aki nem nyugszik, amíg Anna bele nem egyezik egy randevúba. 
A szerelem hirtelen születik, és Anna úgy érzi, nem is lehetne boldogabb, bár a barátok egyre jobban aggódnak a túl gyors összeköltözés miatt. Anna nem érti, miért, hiszen Roland figyelmes, vonzó és mellette minden vágya teljesül, még a várva várt utazás is. Csakhogy az álomvilág hirtelen szertefoszlik. 
Vajon milyen a nagy Ő igazi arca? 
Mit jelent a birtoklás, és mit az őszinte szerelem? 
Anna úgy érzi, az élete romokban hever, és egyre nehezebb a kiút megtalálása. 
De küzd, még akkor is, amikor egy váratlan tragédia mindent tönkretesz. 
A regény az V. Aranymosás Irodalmi Válogató Public Star kötete, 
az olvasóközönség kedvence.

Lylia Bloom könyveivel meglehetősen régóta szemezek, nagyon sok jót hallottam róluk. A Védtelenül fülszövegét is kerültem, csakúgy, mint az esetek többségében, így nagy meglepetés ért az első 50 oldal után. Nem számítottam arra, hogy egy ilyen gyönyörű borító ennyi szenvedést rejt majd magában mindkettőnk részéről. Azt sem vártam, hogy a végére megszeretem a regényt. Nehéz lesz spoiler-mentesen írnom a történetről, de igyekszem.


Gerencsér ​János fantasyjében a koldussá vált királyfi, az igazságos uralkodó mítoszát teremti újra, ármánnyal és szerelemmel átszőtt meséjét a történelmi regények rajongói is örömmel forgathatják. A Kalászkirály igazi tanulságos olvasmány minden korosztály számára.
Az Úr 1151. évében, egy képzeletbeli világban két királyi sarj, egy fiatal hercegnő és egy ifjú lovagkirály menekül üldözői elől. Eime, Ektíria birodalmának volt úrnője a testőrével bujdosik, míg a trónról őt letaszító Aceras király, aki immár maga is trónfosztott lett, koldusgúnyában vegyül el alattvalói között. Ellenségek ők, sorsuk mégis összefonódik, miközben földönfutóként a szabadságukért küzdve, lassan felnőtté válva nemcsak saját magukat ismerik meg egyre jobban, hanem népük akaratát is. Ám ezalatt a kegyetlen háborúskodások, öldöklő hatalmi harcok világát éppúgy át kell vészelniük: vérgőzös csatákon, halálélményeken tanulják meg a túlélés könyörtelen törvényeit. Márpedig azokat még a bukott uralkodóknak is tudniuk kell, főként, ha vissza akarják szerezni koronájukat.

Csupán gyönyörű borító és figyelemfelkeltő fülszöveg – nem több Gerencsér János könyve. Annyira, de annyira szerettem volna imádni, ígért nekem fűt-fát, fantasy-t és kalandokat megspékelve kis szerelemmel, mindezt egy alternatív történelmi közegbe építve. Erre mit kaptam? Bugyuta főszereplőket érthetetlen tettekkel, akik még péklapátra sem érdemesek!


Auburn Reed előre eltervezte az egész életét. Tisztán látja a céljait, hibáknak pedig helye nincs. Ám amikor Dallasban besétál egy művészeti galériába, hogy állást találjon, nem számít a mély vonzalomra, amit az ott dolgozó titokzatos művész, Owen Gentry iránt érez.
Amikor Auburn végre kockáztat és hagyja, hogy az esze helyett a szíve irányítson, rájön arra, hogy Owen komoly titkokat őriz. A férfi múltjának hordereje pedig azzal fenyeget, hogy romba dönt mindent, ami Auburn számára fontos. Az egyetlen kiút, ha kiszakítja Owent az életéből.
Auburn elvesztése az utolsó, amit Owen szeretne, de úgy tűnik képtelen meggyőzni a lányt arról, hogy néha az igazság is olyan szubjektív, mint a művészet. Csupán annyit kellene tennie, hogy meggyón. Viszont ebben az esetben előfordulhat, hogy a vallomás sokkal pusztítóbb, mint a bűn maga.

Colleen Hoover könyve már lassan egy éve csücsült a polcomon arra várva, hogy elolvassam. Szeretem halogatni az írónő műveit, mert nem akarom, hogy elfogyjanak, ezért igyekszem beosztani őket. A hamarosan debütáló minisorozat adta meg a végső lökést ahhoz, hogy belekezdjek. Egyrészt hozta a megszokott CoHo színvonalat, másrészt picit csalódtam is.

Mackenzie ​Bishop, az Őrzők egyike, akinek feladata, hogy megakadályozza az erőszakos Történeteket kijutását az Archívumból, nemrég kis híján maga is egy Történet keze között lelte halálát. Most pedig, amikor az új iskolában új tanév kezdődik, Mackenzie igyekszik új életet is kezdeni – és maga mögött hagyni a nyáron történteket. A továbblépés azonban nem könnyű – különösen akkor nem, ha az ember álmát a történtek és a Történetek kísértik. A múlt persze múlt és már nem okozhat több fájdalmat, amikor azonban egy rémálom Mackenzie ébren töltött perceiben is újra és újra felbukkant, az Őrző kénytelen eltűnődni azon, vajon tényleg annyira biztonságban van-e, mint gondolja.

Mindeközben emberek tűnnek el nyom nélkül, és látszólag az egyetlen közös bennük Mackenzie – aki ugyan biztos benne, hogy az Archívum többet tud, mint amennyit elárul, mielőtt azonban ezt bebizonyíthatná, ő maga válik az első számú gyanúsítottá. És ha Mac nem találja meg az igazi bűnöst, akkor mindent elveszíthet: nem csupán az Archívummal való kapcsolatát, hanem az emlékeit is – sőt, akár még az életét is. Vajon képes lesz-e Mackenzie kibogozni ezt a rejtélyt, mielőtt ő maga is végleg fennakadna az őrült történések hálójában?

A bejegyzés cselekményleírást tartalmazhat az előző részre nézve!

Ugyan az Archívum levett a lábamról, az írónő pedig megvett kilóra, valami üresség maradt bennem. Ám a Felszabadulás minden várakozásomat felülmúlta és olyan folytatást rakott elém, amitől csak a fejemet kapkodtam.


Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.

Victoria Schwab neve most már évek óta csak pozitív élmények kapcsán jön velem szembe. Ötletem sincs, hogy miért halogattam ennyi ideig a könyveit, ugyanis amit eddig kaptam tőlük, az szinte varázslatos.