2015. március 31., kedd

March WRAP-UP!

Sziasztok!
Újabb hónap telt el, szerény 7 db könyvet tudtam befejezni, de kettő megint átcsúszott a következő hónapra, kettőt pedig az előzőben kezdtem el. :D

On Sai művei közül először a Calderon sorozatot olvastam, amit egyenesen imádok! Így hát nem volt kérdés, hogy a Szivárgó sötétségbe is belevágok. A Scar remekül megírt történet, ami elgondolkodtat, átértékelteti a nézőpontodat, miközben egy percre sem hagy unatkozni. On Sai olyan természetességgel festi le nekünk a világképet, mintha csak egy bevásárlólistát állítana össze. Helyenként néhány dologról még többet is olvastam volna, míg más talán túl részletes volt. A fél csillag levonásra nem tudok magyarázatot adni, talán hangulatilag nem jókor talált rám, az utolsó 100 oldalt pedig kapkodva olvastam mert másnap vissza kellett vinnem a könyvtárba. :D

Michelle Hodkin The Unbecoming of Mara Dyer című könyvéről mást nem tudok mondani, mint hogy hát ez
Ha nincs az időhiányom és a sok könyvtári könyv, akkor sem hiszem, hogy hamarabb befejeztem volna. Sokszor kiszámítható volt, ami a leginkább érdekelt, hogy lényegében mi is történik Marával és Noah-val, hogy 'mik is ők', az nem derült ki. Olyan nagy külföldön a felhajtás körülötte, hogy sokkal fordulatosabb könyvre számítottam. Így jártam. :-)
érdekes volt. A fülszöveg alapján teljesen másra számítottam. Nagyon lassan indult be a történet, sokszor el is felejtettem a fő eseményeket és azt hittem limonádét olvasok. Aztán amikor végre történt valami, már én sem tudtam, hogy valóságos volt-e és elgondolkoztam, hogy vajon kapunk e végre magyarázatot, amikor vége lett a könyvnek.

Folytattam Jeaniene Frost Cat és Bones sorozatát az utolsó magyarul megjelent résszel, A sír innenső oldalánnal. Párosunk még mindig A dinamikus duó. Továbbra is izgalmas kalandokba kalauzolnak minket főhőseink. Egyszerűen megunhatatlanok. Külön öröm tapasztalni a karakterfejlődést, Cat tényleg sokat változott az első könyvhöz képest. Egyet sajnálok, annyira sokat nem tudtam nevetni rajta. Na jó, azért a vége…! :D


Régóta el szerettem volna olvasni Leigh Bardugo Árnyék és csont című könyvét, mert
annyi jót hallottam róla. Fú, hát nagyon tetszett az ötlet, a felépítés, egy kész világba csöppen az ember. Valami mindig történt, ami miatt muszáj volt elkezdenem a következő fejezetet. A fél csillag levonás viszont azért jár, mert nem tudtam teljesen azonosulni a főhősnőnkkel, Alinával. Néhol éretten viselkedett, máskor pedig mintha egy teljesen más személyiség lett volna, akit nem tudtam hova tenni. 

Cecelia Ahern Love, Rosie-ja volt az első könyvem az írónőtől, de annyit mondhatok, hogy hát gyerekek én sírtam a végén! Pedig annyira nem vagyok ám érzelgős, viszont a sok és szépen megfogalmazott gondolat valamint az epilógus az elevenembe talált. Mikor hallottam, hogy levelek formájában íródott a könyv kicsit aggódtam, de teljesen feleslegesen! Néhol azt éreztem, itt már abba lehetett volna hagyni a történetet és talán pont az elvesztegetett időről szóló sorok miatt is hatódtam meg annyira.
Hatalmas kedvenc, mindenkinek szívből ajánlom! :-)
P.S.: Cecelia minden könyve ennyire jó?! :D
 
Helena Silence Enigmája újraolvasás volt, a második rész előtt. Sajnos csak annyi maradt meg belőle, hogy a szereplőket Lenának és Alexnek hívják és az előbbi érző, van benne egy jópofa nagybácsi aki mégsem az  és hogy imádtam. Szilveszterkor pedig megrendeltem a második résszel együtt, így ideje volt őket elolvasni. Az első rész még az úgymond kiszámítható kategória, de már ez is nagyon tetszett!! :)

A folytatással, az Ezüsthíddal kapcsolatban sokáig gondolkoztam és szedegettem össze a gondolataimat. Az írónő technikája nagyon sokat javult, pedig én már az első részben is szerettem a megfogalmazását. A történet hihetetlen volt, egyedül egy helyen rövidítettem volna le, hiába szerettem meg Theo karakterét, nem kellett volna ennyire húzni és bonyolítani a dolgokat vele. A felétől érezhetően gyorsabban haladtam az olvasással, a végét pedig imádtam minden mondanivalójával együtt. Victort soha nem fogom tudni megbocsátani, de idővel majd megbékélek vele. Nagyon szerettem ezt a világot, hiányozni fog. :)

A következő hónapban többet között hozok értékelést Victoria Aveyard Red Queen és Matthew Quick Bocsáss meg, Leonard Peacock című könyveiről is!

Szép napot!
Lorelei :)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése