Leigh Bardugo: Crooked ​Kingdom (Six of Crows #2)

by Lorelei augusztus 13, 2019 0 megjegyzés 2019 high fantasy kaland Leigh Bardugo LMBT mágia romantikus Six of Crows tolvaj váltott szemszög

Üdvözlet a Grishák világában. 

Kaz Brekker és számkivetett csapata nemrégiben egy akkora rablást hajtott végre, hogy ők maguk sem voltak biztosak abban, hogy mindannyian ép bőrrel megússzák. Ahelyett, hogy végre feloszthatnák egymás között a zsíros zsákmányt, újfent az életükért kell küzdeniük. 

Átejtve és legyengülve, a csapat erőforrásai, szövetségesei és reménye megfogyatkozott. Erőteljes hatalmak szállingóznak Ketterdambe, hogy megfejtsék a jurda parem nevű veszélyes drog titkait. Régi riválisok és új ellenségek kerülnek felszínre, hogy próbára tegyék Kaz ravaszságát és a banda törékeny hűségét. 

Háború fogja sújtani a város sötét és kanyargós utcáit – egy harc a bosszúért és megváltásért, ami a Grisha világ jövőjét hivatott eldönteni. 

A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz az előző részre nézve!

Aki olvasta az első részről írt bejegyzésemet, tudhatja, hogy oda voltam a Six of Crows minden egyes betűjéért. Nem is tudom, hogyan voltam képes közel másfél évet várni arra, hogy belekezdjek a folytatásba. A regény hiába ígért nekem több száz oldalnyi csodát, a végén csak arra tudtam gondolni, hogy még több kell nekem ebből a fantasztikus csapatból. 

Nem elég, hogy éppen csak megúszták Kuwei kiszabadítását, Van Eck csúnyán átverte a társaságot, valamint foglyul ejtette Inejt. Míg a férfi igyekszik megtörni a Kísértetet, addig Kaz és társai egy hatalmas kirakós apró darabkáját lendítik mozgásba. Immár nemcsak Pekka Rollins tönkretétele a cél. A listához folyamatosan újabb nevek adódnak, miközben Kazék egy mindennél nagyobb tétű mutatványt készülnek végrehajtani. 

A történet stílusában és hangulatában engem továbbra is az Ocean’s trilógia és a Szemfényvesztők keverékére emlékeztetett. Hozza a jól megszokott és zseniálisan zsarolós, manipulatív és többnyire kiszámíthatatlan formáját. Azért így a második kötetre már hozzászokik az olvasó ahhoz, hogy Kaznek minden helyzetre lesz egy csavaros válasza és megoldása. A regény elején világossá válik, hogy Kaz terve Van Eck és Pekka Rollins megdöntése, egy jó nagy adag zsé leakasztása, valamint ítéletet hozni a Grishák sorsáról a jurda parem által. Ahhoz, hogy ezek közül bármit is megvalósítson, hamvaiból kell újra feltámadnia. 

A karaktereket továbbra is fantasztikusnak tartom és annyira örülök, hogy ebben a részben is hihetetlen fejlődésen mentek keresztül. Inejt az előző könyvben a csendes gyilkosnak ismerhettük meg, aki az épelméjűség határán tudja tartani Kazt. Azt a kiforrott énjét láthattuk, aki egy törhetetlen és sebezhetetlen badasst mutat a világ felé. Persze tudtunk egyet s mást a sanyarú hátteréről is, de összességében egy összeszedett ember benyomását keltette. Ám a Crooked Kingdomban végre találkozik egy képességeiben méltó ellenféllel. Az új felállás következtében maga a Kísértet és az önbizalma is meginog, ami egy nagyon érdekes lelki vívódáshoz vezet. Inej megtapasztalja milyen az, ha valaki szembesül a halandóságával és sebezhetőségével. 

Nina a Six of Crows végén átélte milyen az, ha egy Grisha erejét felnagyítja a jurda parem. Az ő karakterének elsődleges nehézségei a szerhez kapcsolódnak. A drog ugyanis függőség okozása mellett hosszú távú hatást gyakorol a képességeire. A lány egy váratlan mellékküldetést is magára vállal, annak érdekében, hogy a Grishákon segítsen. Komoly előrelépést jelent a személyiségének, ahogyan kiáll értük. 

Wylan és Jesper is rengeteget fejlődött. Mindkettejük múltjáról újabb információk derülnek ki, amik

elképesztően jót tettek a történetnek. Meg szerintem az olvasóknak is annyira kellettek, mint éhezőnek egy falat kenyér. Megismerhetjük, hogyan vált Jesper szerencsejáték függővé, valamint találkozunk az édesapjával is. Fény derül arra is, hogy mi történt a két fiú édesanyjával. Wylanre annyira büszke voltam, amiért hihetetlenül bátorrá vált és megtanult kiállni önmagáért. Alapvetően imádtam a regényben, hogy a babáink megtanulták értékelni önmagukat. Túlléptek azon, hogy számkivetett semmire kellő csavargóknak tartják őket és képesek voltak a többiek szemén át látni saját magukat. 

Kaz karaktere továbbra is összetett és komplikált maradt. Egyrészt megtört Van Eck árulása miatt, másrészt Inej elrablása érzékenyen érintette, de a világért sem ismerte volna be. E közben továbbra is hajtotta az igazságérzete a testvére halála miatt. A bátyja elvesztése okozta sokk, undor és az emberek iránti félelme erősen küzdött benne a társaság iránt érzett törődésével szemben. Azt mondják, hogy ha bosszút akarsz állni valakin, két sírt áss. Egyet magadnak és egyet az ellenségednek. Úgy érzem Kaz már kiásta magának a sírt, csak a többiek nem hagyták, hogy bele is feküdjön. Kicsit megszelídült, amitől hajlamosabbá vált a hanyag munkára és tervezésre. Sokkal emberibb lett.

Nekem Matthias esett kicsit távol ebben a kötetben. Úgy gondolom, hogy az ő karakterének sok újdonság nem jutott. Olyan volt, mintha minden szálat elvarrtak volna vele kapcsolatban a Six of Crowsban, most meg leginkább csak lézengett, mert Bardugo nem tudott mit kezdeni vele. Vagyhát, mindegy, spoiler… 

Összességében egy újabb remek könyvet kaptunk, ahol mind a történet, mind pedig a karakterek zseniálisan manővereznek és brillíroznak. Külön öröm, hogy az írónő a kaland végére sem fogyott ki a szuszból.

Lorelei