Maggie Stiefvater: The ​Raven King – A Hollókirály (Hollófiúk #4)

by Lorelei március 17, 2019 0 megjegyzés 2019 barátság fantasy Hollófiúk ifjúsági Könyvmolyképző LMBT Maggie Stiefvater misztikus romantikus szellemek urban fantasy

Óvakodj az élőktől! 

Ne bízz a holtakban! 

Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja, és szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a szerelmét. 

A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik. 

A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére. 

A legvonzóbb, legérzelmesebb, legelbűvölőbb mágikus világ, amit írói fantázia teremthet. 

Még középiskolás koromban volt először szerencsém Maggie Stiefvater könyveihez. A farkasos sorozatát imádtam, a Hollófiúkkal ellentétben. Akkoriban valamiért nem nyűgözött le az ő történetük. Nagyon vontatottnak és unalmasnak találtam, úgy éreztem semmiről sem szól, de az újraolvasáskor már beszippantott a különös hangulata. 

Az előző részre nézve cselekményleírást tartalmazhat! 

Elérkezett a végjáték. Persephone halálát és a barlangi incidenst követően beindulnak az események. A természetfeletti radarok az egekben, káosz a köbön és kedvenceink a temetőben. Na de komolyra fordítva a szót elérkezett az idő, hogy (remélhetőleg) Gansey-t megcsókolják, Glendowert megtalálják, hőseink pedig megkapják a happy endet. 

Nagyon nehéz erről a sorozatról írni. Nem a legeseménydúsabb, de a vontatottságot elnyomja az a különös érzés, ami átjárja a sorokat. Az ember csak falja az egyik oldalt a másik után, várva, reménykedve a klisés események beteljesülésére, de amikor becsukja a regényt, csupán még több megválaszolatlan kérdés marad hátra. Az írónő elénk rak rengeteg elhintett megjegyzést, de olyan, mintha minden válasz csak még több kételyt szülne. 

Én személy szerint már nagyon vágytam arra, hogy a regény végén kapjak egy szép kerek és katartikus befejezést. Egy jó 50-100 oldalt lezárásként, amiben minden apróság és utalás végre a helyére kerül, végre egyértelmű lesz. Számomra ugyanis a nagy misztikusság átesett a ló túloldalára és helyenként hiába olvastam a gyönyörű és egyedi gondolatokat, nem jött át a lényeg, az értelem. 

Éppen ezért hiába imádtam a szereplőket és az ő hihetetlen fejlődésüket több köteten keresztül, nem tudtam teljes mértékben élvezni a történetet. Nem tudok nagyon semmilyen aspektusáról bővebben írni. Olyan volt, mintha egy számomra ismeretlen idegen nyelven olvasnám a regényt és csak a felét érteném. Pedig annyira fantasztikus legendát kapott a Hollófiúk. E mellé végtelenül színes és szeretnivaló főhősökkel párosult a cselekmény. Ennek ellenére a mellék-főgonoszok nagyon nevetségesre és haloványra sikeredtek, tényleg mintha egy gagyi filmet néznék. 

Sőt, nekem kicsit csalódás volt az összes olyan szál, amit Maggie annyira felhypeolt az előző részekben (például a Gansey halálát vagy Glendower megtalálását illető szálak alakulása). Sokkal de sokkal nagyobb csavarra és fordulatra számítottam volna egy olyan írónőtől, aki már felépítette ezt a zseniális háttérsztorit és ilyen mély karaktereket alkotott. 

- SPOILER -

Mert persze, hatalmas bumm, hogy Glendower nem élt és ezáltal egyáltalán nem olyan befejezést kaptunk, amire számítottunk. Nem is azzal a ténnyel van bajom, hogy végülis sikertelen volt ez a küldetés. Az elbukásuk tette emberivé és földhöz ragadtá a sorozatot és ezzel egy nagyon is jó üzenete van a Hollókirálynak. De azért mégis, három köteten át reménykedtünk valamiben mi is és kicsit úgy jártunk, mint Gansey, halott csontokat találtunk a sorozat végén. Lehet, hogy én támasztottam hatalmas elvárásokat hozzá, de nekem igenis kellett volna az a robbanásszerű befejezés. Nem tudom, hogy ezzel a befejezéssel nem azt akarta-e Maggie elérni, hogy ugyanolyan ürességet érezzünk, mint Gansey? Hiszen mi is évek óta vártunk arra, hogy megismerjük a történet végét és mi is lehetne nagyobb csavar annál, hogy a kitartásunk eredménye a szürke valóság. Vagy csak túlgondolom. 

- SPOILER VÉGE -

Félreértés ne essék, szeretem ezt a sorozatot és ajánlom is olvasásra, mindenképpen egyedi történetről van szó. Csak egy nesze semmi fogd meg jólnál többre vágytam volna. Egy kicsit hagyom ülepedni a dolgokat és újra elolvasom, hátha akkor a helyére kerülnek a dolgok, esetleg jobban képen csapnak az apró utalások.

Lorelei

A könyvet köszönöm szépen a Könyvmolyképzőnek!