tag:blogger.com,1999:blog-2234314698220581252024-03-05T08:26:21.361+01:00"Maybe it's not about the happy ending. Maybe it's about the story."Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.comBlogger173125tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-89328976691128563772019-09-01T20:57:00.000+02:002019-09-01T20:57:06.314+02:00Jessica Townsend: Csudamíves (Nevermoor #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1tkmUuqZOMxGdaGvR4OWyGT1gxSpr6on3x7YBh6SzUjrgLo4tb3GGdBcju8Nh_37depSOEXLptc5rp98lCYaxpj3hb6WLzKKpA_SvaZNBrYHZ3h45CepAtmFfHlcxmq8t83-3Fl5EeFy5/s1600/csudm%25C3%25ADves.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi1tkmUuqZOMxGdaGvR4OWyGT1gxSpr6on3x7YBh6SzUjrgLo4tb3GGdBcju8Nh_37depSOEXLptc5rp98lCYaxpj3hb6WLzKKpA_SvaZNBrYHZ3h45CepAtmFfHlcxmq8t83-3Fl5EeFy5/s1600/csudm%25C3%25ADves.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Morrigan Crow legyőzte a halálos átkot, kiállta a veszélyes próbákat, és felvételt nyert a rejtélyes Csudálatos Társaságba, a titokzatos Nevermoor azonban még számtalan felfedeznivalót tartogat számára. Ám hamar rá kell jönnie, hogy nem minden varázslat a jót szolgálja. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Morrigan a Társaság új tagjaként azt reméli, hogy végre igazi családra és barátokra lel. Csudákra számít, kalandokra és felfedezésekre, de kiderül, hogy a Társaság egyetlen dologgal akarja megismertetni: a Csudamívesek által elkövetett rémtettekkel. Ráadásul valaki zsarolja a társait… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>És ami a legrosszabb: az emberek sorra tűnnek el. Nevermoor fantasztikus városát, amely valaha a mágia biztonságos szigete volt, most félelem és gyanakvás fojtogatja… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u>A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz az előző részre nézve!</u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u><br /></u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Sajnálom, hogy csak ritkán kerül a kezembe egy Morrigan Crow kötet. Pedig szerintem kicsiknek és nagyoknak egyaránt kiváló szórakozást nyújtanak és remek tanulságokat vonhat le belőlük az ember. Már az első részben is tetszett a felállás, hogy a főhős ezúttal nem a pozitív próféciát hivatott betölteni, hanem éppen ellenkezőleg, a gonoszság kialakulásának örök dilemmájával dobálózik. Ezúttal a bejegyzésemben szeretnék reflektálni egy véleményre, mely szerint ezt a történetet nem kellene közönség elé vinni, mert egy olyan példát terjeszt a gyerekek elé, hogy ők születhetnek eleve rossznak, elátkozottnak, no meg spiritualitás is van benne, ami így nem éppen nyerő. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Itt jöttem rá igazán arra, hogy sokan mennyire félreérthetik és alábecsülhetik ezt a könyvet. Hiszen álljunk meg egy pillanatra és gondolkozzunk el, milyen komoly témákat is feszeget ez a regény. Rossznak születünk vagy a környezetünk tesz minket azzá? –teszem fel magamnak a jól ismert kérdést. Morrigant egy végtelenül jólelkű és kedves gyermeknek ismerhettük meg, akit a társadalom<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA2wMLBtJP-Vc7kb7o47_D4BG7g_O7xFdpdlnaaHjJzYlvHxXOPbIXg4sCUlyDEkp7DzAHZFj65B7EucMygl7mupr2f0XUU0jYS603d1DV2f7SgfgK8Dd_YhAhN-w-tjKj-v5zYby0WhZd/s1600/giphy+%25283%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="512" data-original-width="512" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhA2wMLBtJP-Vc7kb7o47_D4BG7g_O7xFdpdlnaaHjJzYlvHxXOPbIXg4sCUlyDEkp7DzAHZFj65B7EucMygl7mupr2f0XUU0jYS603d1DV2f7SgfgK8Dd_YhAhN-w-tjKj-v5zYby0WhZd/s200/giphy+%25283%2529.gif" width="200" /></a></div>
rossznak bélyegez meg. Kiskorától fogva belesulykolják, hogy a hatalmas és gonosz erejével tönkretesz másokat, ezért el kellene nyomnia magában a képességeit. Az emberek félnek tőle, mert a Morriganben rejlő potenciál ismeretlen a számukra, ezért próbálják kontrollálni és csírájában elfojtani ezt a veszélyforrást. Meg sem adják az esélyt annak, hogy a lányban rejlő lehetőségeket kiaknázva megmutassák, mennyi jóra használhatná az erejét. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Közben meg a gyermek regények 80%-ában a főhőst a pozitív prófécia lengi körül, mely szerint legyőzik a gonoszt, holott nekik legalább annyira halálos a képességük, mint Morrigané, pusztán a tény, hogy őket istenítik, mennyivel optimistábban állítja be őket. Pedig „spiritualitás" a Harry Pottertől elkezdve egészen Percy Jacksonig mindenhol megtalálható. A tény, hogy őket nem aljas gonosztevőként kezelték, mennyivel másabb képben festi le őket. Ők fogják megmenteni az adott világ lakóit, hű mennyi jóra használhatják az adottságukat –hangzik el sokszor. Így amikor találkoznak a főgonosszal, naná, hogy a jó győzedelmeskedik értékrend érvényesül. Képzeljük el Morrigan helyzetét is, akinek azt mondják, hogy rossz, ne használja a képességeit, mindenkit tönkretesz és el fog pusztítani maga körül. Az ijedt és tapasztalatlan lány találkozik a főgonosszal, aki segítséget ajánl fel neki, hogy megérthesse a képességét. Mit csinál? Naná, hogy él a lehetőséggel, hiszen ő is retteg az erejétől, amit nem ért meg, amit nem fog fel. Nyilván nem látja át, hogy közben a gonosz a saját hálójába szövi. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGTFPu730mMnkG3BtGjd6xDGJaXujCRBokN3743zioKdPL2FN4dTbX6mLU0_0H1hf1TR4MmLRj5uPfmCxkIoC0UTaLX0mfvsW3pObD8USHdpv331JCPNFC9grPnkV6b2o5mfHkF6ukDTpw/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="464" data-original-width="464" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgGTFPu730mMnkG3BtGjd6xDGJaXujCRBokN3743zioKdPL2FN4dTbX6mLU0_0H1hf1TR4MmLRj5uPfmCxkIoC0UTaLX0mfvsW3pObD8USHdpv331JCPNFC9grPnkV6b2o5mfHkF6ukDTpw/s200/giphy+%25282%2529.gif" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Kergetjük a mai világban a hőskultuszt, piedesztálra emeljük a különleges képességekkel rendelkező pozitív könyves karaktereket, mi meg rosszul érezzük magunkat, amiért sosem érhetünk fel hozzájuk, amiért mi átlagosak vagyunk. Holott valójában mind Morriganek vagyunk, akikben ott van a rengeteg potenciál, aminek a sorsa függ attól, hogy milyenné formál a környezetük. Ösztönöznek, hogy kihozzuk magunkból a legjobbat, vagy hagyják, hogy elfogadjuk és megelégedjünk azzal, amiről úgy gondoljuk nekünk jutott? Egy valós gyermek, vagy akár felnőtt a való életben inkább Percy Jacksonnal, Clary Fray-jel tud azonosulni vagy Morrigan Crow-val? Persze remek történetek ezek is, én is imádtam őket, mert általuk én is különlegesnek éreztem magam. Ám személy szerint gyakrabban vagyok az életben a kirekesztett és megbélyegzett Morrigan Crow, aki a nehézségek ellenére próbál felülkerekedni és bizonyítani, mint a hős árnyvadász. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az elmélkedésemet félretéve is csak pozitívan tudok nyilatkozni a regényről. Morrigan egy családban bízva vág neki a Társaság iskolájának. Ám korán rá kell ébrednie arra, hogy az órarendje nem tartogat sok kalandot a számára. Mindenkinek a saját képességéhez mérten kell tanórákra járnia, hogy a legtöbbet ki tudják hozni az adottságaikból. Kivéve Morrigant, akit éppen ellenkezőleg arra tanítanak, hogyan ne használja az erejét. A társai sem mind támogatóak, ugyanis tudják, hogy valami nem stimmel a lánnyal, ezért kirekesztik (tisztelet a kivételnek). Morrigan így összességében magányosnak érzi magát, Jupiterrel sem találkozik gyakran, pártfogója ugyanis különös eltűnések ügyében nyomoz. Amúgy nekem nagyon tetszett az iskola felépítése, szerintem ez itt is nagyon jól és részletesen ki lett gondolva. Imádtam a kalauzukat, az igazgatónőt, a tantárgyakat és a feladatokat. Bővítettük a háttérvilágot, megismerhettünk rejtett átjárókat, szokásokat. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A lány osztályában tovább növeli a feszültséget, hogy egy rejtélyes zsaroló egy fontos titok felfedésével fenyegetőzik. Mindez remek alkalom arra, hogy próbára tegye az osztály hűségét és összetartását. Nagyon jó karakterfejlődésekről olvashatunk ennek kapcsán. Morrigan vállát hihetetlen terhek nyomják, de örülök, hogy akadnak olyan barátai, akik segítik és aggódnak érte. Jupiter jelenléte annyira kellett, mint fuldoklónak egy korty levegő. Ritkán bukkant elő, de akkor nagyot szólt. Újabb apróságok derülnek ki a csudamívesek történelméről, amik tovább bonyolítják a Morriganben dúló csatákat. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében egy méltó folytatáshoz volt szerencsém, amiben akadt barátság, kaland, izgalmak, kihívások és árulás is. Alig várom, hogy újabb kalandokról olvassak, rengeteg szál rejtőzik még a történetben, amiket eddig nem sikerült felgöngyölíteni. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-68238117015844979922019-08-13T22:02:00.003+02:002019-08-13T22:02:37.934+02:00Leigh Bardugo: Crooked Kingdom (Six of Crows #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIkcMXDRPF3USmEK7vs9bRLKmYq6ihemDJ2JzwAxO1oaLPiopWASgfs1Q0G8D-eONsQrHJzrk4Lw35Z9TbnsWOiqaXoYnhyZ6LS94Xqb7JKNAhhH3JLaRdf9beJF5ddqrSpv5M3HcnQlli/s1600/ck.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgIkcMXDRPF3USmEK7vs9bRLKmYq6ihemDJ2JzwAxO1oaLPiopWASgfs1Q0G8D-eONsQrHJzrk4Lw35Z9TbnsWOiqaXoYnhyZ6LS94Xqb7JKNAhhH3JLaRdf9beJF5ddqrSpv5M3HcnQlli/s1600/ck.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Üdvözlet a Grishák világában. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Kaz Brekker és számkivetett csapata nemrégiben egy akkora rablást hajtott végre, hogy ők maguk sem voltak biztosak abban, hogy mindannyian ép bőrrel megússzák. Ahelyett, hogy végre feloszthatnák egymás között a zsíros zsákmányt, újfent az életükért kell küzdeniük. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Átejtve és legyengülve, a csapat erőforrásai, szövetségesei és reménye megfogyatkozott. Erőteljes hatalmak szállingóznak Ketterdambe, hogy megfejtsék a jurda parem nevű veszélyes drog titkait. Régi riválisok és új ellenségek kerülnek felszínre, hogy próbára tegyék Kaz ravaszságát és a banda törékeny hűségét. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Háború fogja sújtani a város sötét és kanyargós utcáit – egy harc a bosszúért és megváltásért, ami a Grisha világ jövőjét hivatott eldönteni. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u>A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz az előző részre nézve!</u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Aki olvasta az első részről írt bejegyzésemet, tudhatja, hogy oda voltam a Six of Crows minden egyes betűjéért. Nem is tudom, hogyan voltam képes közel másfél évet várni arra, hogy belekezdjek a folytatásba. A regény hiába ígért nekem több száz oldalnyi csodát, a végén csak arra tudtam gondolni, hogy még több kell nekem ebből a fantasztikus csapatból. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem elég, hogy éppen csak megúszták Kuwei kiszabadítását, Van Eck csúnyán átverte a társaságot, valamint foglyul ejtette Inejt. Míg a férfi igyekszik megtörni a Kísértetet, addig Kaz és társai egy hatalmas kirakós apró darabkáját lendítik mozgásba. Immár nemcsak Pekka Rollins tönkretétele a cél. A listához folyamatosan újabb nevek adódnak, miközben Kazék egy mindennél nagyobb tétű mutatványt készülnek végrehajtani. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwtdM89a0NSjlM_yFOHNUBnmHjhk8JWpPt7h9AP1YAMvmRmN-AlSe6hyphenhyphenbpxj0KU2JOWAMd9UgIVt4cDYaEJk1hwH84A9aF3mvSPpG76tUH53-KF-MHoXMjtXXYJqb-d3Vu7FL_rpg8aXaS/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="170" data-original-width="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwtdM89a0NSjlM_yFOHNUBnmHjhk8JWpPt7h9AP1YAMvmRmN-AlSe6hyphenhyphenbpxj0KU2JOWAMd9UgIVt4cDYaEJk1hwH84A9aF3mvSPpG76tUH53-KF-MHoXMjtXXYJqb-d3Vu7FL_rpg8aXaS/s1600/giphy.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A történet stílusában és hangulatában engem továbbra is az <i>Ocean’s trilógia</i> és a <i>Szemfényvesztők </i>keverékére emlékeztetett. Hozza a jól megszokott és zseniálisan zsarolós, manipulatív és többnyire kiszámíthatatlan formáját. Azért így a második kötetre már hozzászokik az olvasó ahhoz, hogy Kaznek minden helyzetre lesz egy csavaros válasza és megoldása. A regény elején világossá válik, hogy Kaz terve Van Eck és Pekka Rollins megdöntése, egy jó nagy adag zsé leakasztása, valamint ítéletet hozni a Grishák sorsáról a jurda parem által. Ahhoz, hogy ezek közül bármit is megvalósítson, hamvaiból kell újra feltámadnia. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A karaktereket továbbra is fantasztikusnak tartom és annyira örülök, hogy ebben a részben is hihetetlen fejlődésen mentek keresztül. Inejt az előző könyvben a csendes gyilkosnak ismerhettük meg, aki az épelméjűség határán tudja tartani Kazt. Azt a kiforrott énjét láthattuk, aki egy törhetetlen és sebezhetetlen badasst mutat a világ felé. Persze tudtunk egyet s mást a sanyarú hátteréről is, de összességében egy összeszedett ember benyomását keltette. Ám a <i>Crooked Kingdom</i>ban végre találkozik egy képességeiben méltó ellenféllel. Az új felállás következtében maga a Kísértet és az önbizalma is meginog, ami egy nagyon érdekes lelki vívódáshoz vezet. Inej megtapasztalja milyen az, ha valaki szembesül a halandóságával és sebezhetőségével. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nina a <i>Six of Crows</i> végén átélte milyen az, ha egy Grisha erejét felnagyítja a jurda parem. Az ő karakterének elsődleges nehézségei a szerhez kapcsolódnak. A drog ugyanis függőség okozása mellett hosszú távú hatást gyakorol a képességeire. A lány egy váratlan mellékküldetést is magára vállal, annak érdekében, hogy a Grishákon segítsen. Komoly előrelépést jelent a személyiségének, ahogyan kiáll értük. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Wylan és Jesper is rengeteget fejlődött. Mindkettejük múltjáról újabb információk derülnek ki, amik<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvETNStHY0ZTmwli5CWHEZKL1xsAK4cLt_7EXyrjg_sdclu5WLgQzQbnn1B4YgcnNbClT0P_MeZDKGYogGeL7m-c6FBVEobb4j9jjJpdZx2mBGQvqbFN7tFjLTVPN5lXK7TBA-MGidOSDV/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="307" data-original-width="500" height="196" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgvETNStHY0ZTmwli5CWHEZKL1xsAK4cLt_7EXyrjg_sdclu5WLgQzQbnn1B4YgcnNbClT0P_MeZDKGYogGeL7m-c6FBVEobb4j9jjJpdZx2mBGQvqbFN7tFjLTVPN5lXK7TBA-MGidOSDV/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a></div>
elképesztően jót tettek a történetnek. Meg szerintem az olvasóknak is annyira kellettek, mint éhezőnek egy falat kenyér. Megismerhetjük, hogyan vált Jesper szerencsejáték függővé, valamint találkozunk az édesapjával is. Fény derül arra is, hogy mi történt a két fiú édesanyjával. Wylanre annyira büszke voltam, amiért hihetetlenül bátorrá vált és megtanult kiállni önmagáért. Alapvetően imádtam a regényben, hogy a babáink megtanulták értékelni önmagukat. Túlléptek azon, hogy számkivetett semmire kellő csavargóknak tartják őket és képesek voltak a többiek szemén át látni saját magukat. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kaz karaktere továbbra is összetett és komplikált maradt. Egyrészt megtört Van Eck árulása miatt, másrészt Inej elrablása érzékenyen érintette, de a világért sem ismerte volna be. E közben továbbra is hajtotta az igazságérzete a testvére halála miatt. A bátyja elvesztése okozta sokk, undor és az emberek iránti félelme erősen küzdött benne a társaság iránt érzett törődésével szemben. Azt mondják, hogy ha bosszút akarsz állni valakin, két sírt áss. Egyet magadnak és egyet az ellenségednek. Úgy érzem Kaz már kiásta magának a sírt, csak a többiek nem hagyták, hogy bele is feküdjön. Kicsit megszelídült, amitől hajlamosabbá vált a hanyag munkára és tervezésre. Sokkal emberibb lett.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nekem Matthias esett kicsit távol ebben a kötetben. Úgy gondolom, hogy az ő karakterének sok újdonság nem jutott. Olyan volt, mintha minden szálat elvarrtak volna vele kapcsolatban a <i>Six of Crows</i>ban, most meg leginkább csak lézengett, mert Bardugo nem tudott mit kezdeni vele. Vagyhát, mindegy, spoiler… </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében egy újabb remek könyvet kaptunk, ahol mind a történet, mind pedig a karakterek zseniálisan manővereznek és brillíroznak. Külön öröm, hogy az írónő a kaland végére sem fogyott ki a szuszból.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-793086619339368222019-07-28T14:11:00.002+02:002019-07-28T14:14:44.984+02:00Stephanie Garber: Finale (Caraval #3)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC9H2NYwz62L7b0Ix6RDNB2scVp3PEMtTcOzOItzUMHHLtAu-wwPbDsW1K2sksQcKMFA6RiVNalJe3txXDgXCGCqHM3_7oYYLdSmi9_4HRLfZTG6-OTLeHKa49ng8vNlVrwzk1Ty_83fGF/s1600/sgf.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgC9H2NYwz62L7b0Ix6RDNB2scVp3PEMtTcOzOItzUMHHLtAu-wwPbDsW1K2sksQcKMFA6RiVNalJe3txXDgXCGCqHM3_7oYYLdSmi9_4HRLfZTG6-OTLeHKa49ng8vNlVrwzk1Ty_83fGF/s1600/sgf.png" /></a></div>
<br />
<b><u>Figyelem! A fülszöveg és a bejegyzés cselekményleírást tartalmaz az előző részekre nézve! </u></b><br />
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Légy üdvözölve a Végjátékban, a Caraval sorozat harmadik és egyben utolsó részében. Egyszer minden játék véget ér… </i></div>
<i></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i><i>Két hónap telt el a legutóbbi Caraval, vagyis azóta, hogy az úgynevezett Tarotok kiszabadultak az elvarázsolt kártyapakliból, hogy Tella utoljára látta Legendet, hogy Legend sajátjának kiáltotta ki a trónt. Most a férfi a hivatalos megkoronázására készül, Tella pedig eltökélt, hogy mindebben megállítsa. Úgy gondolja, hogy a saját, elvarázsolt álomban szenvedő édesanyja a jogos örökös. </i></i></div>
<i>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ezalatt Scarlett egy saját játékba kezd. Kihívta Juliant és korábbi vőlegényét, Nicolas d’Arcy bárót egy versenyre, ahol a győztes jutalma a lánnyal kötött házasság. Ezáltal Scarlett úgy érzi, végre teljes mértékben ura a saját életének és jövőjének. Még nem is sejti, hogy az édesanyja múltja mekkora veszélybe sodorta… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Bár Caravalnak vége, a legnagyobb játék még csak most kezdődött el, amelyben életek, birodalmak és szívek forognak kockán. Ezúttal nincsenek nézők: csak győztesek és vesztesek. </i></div>
</i><br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Én tényleg oda meg vissza voltam az első résztől és bármennyire is próbáltam megkedvelni a folytatásokat, sajnos nem sikerült. Olyan gyönyörű és kerek lezárást kapott a Caraval, hogy ha kihagyod a maradék két könyvet, teljes nyugalomban élheted le az életedet. Bár a Legendary-ben elindult pár érdekes szál, ami fenntartotta a kíváncsiságomat, olyan nevetségesen lettek elvarrva, hogy a Finale-nek teljesen felesleges érzete lett. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
<b style="box-sizing: border-box; color: #333333; font-family: "Open Sans", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; text-align: start;"><u style="box-sizing: border-box;">Figyelem! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz az előző részekre nézve! </u></b><br />
<b style="box-sizing: border-box; color: #333333; font-family: "Open Sans", Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 15px; text-align: start;"><u style="box-sizing: border-box;"><br /></u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
Nézzük milyen potenciált rejtett magában a lezárás. Megtudtuk, hogy Dante valójában Legend, no meg tesók Juliannel és még a jogos trónörökös is. A Legendary végén a játékmester megmentette Tella életét, ám ezzel kiszabadította a Tarotokat (és a lányok édesanyját) az elátkozott kártyapakliból. Legend azonban a varázserejét választotta Tella helyett, akit ezzel magára hagyott. Mérhetetlen vonzalmuk miatt felmerül a kérdés, hogy milyen nagyobb erő fenyegetése közeledik, ha a férfi még a szerelmet is eldobja. Scarlett tovább levelezett a báróval, majd gondolta ad egy esélyt neki is, hiszen nem akarja már ilyen fiatalon egy embernek odaadni a szívét. Sok-sok ígéretes szál keringett itt. Némelyik logikussága megkérdőjelezhető, de legalább szólhatott volna egy ütőset a sorozatzáró. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDF5uF8ddTH6eJyNw3Ad1rapFdGQEKFlq9qFqusifWPD31Zrf8pbsS-tPbzK2xlyEPMrKoWJ6Ap4TvwHyl4pJWi7ceTh8DeWGLTczR7NEfZp5w8RE4RZo8eRN-lWq3a0lVPCozK0WAZxjo/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="281" data-original-width="500" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiDF5uF8ddTH6eJyNw3Ad1rapFdGQEKFlq9qFqusifWPD31Zrf8pbsS-tPbzK2xlyEPMrKoWJ6Ap4TvwHyl4pJWi7ceTh8DeWGLTczR7NEfZp5w8RE4RZo8eRN-lWq3a0lVPCozK0WAZxjo/s320/giphy+%25282%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Kezdjük a lányok édesanyjával, Paradise-zal. Az írónő gyönyörűen felépített köré egy rejtélyt: az anyuka, akiről nem tudni egyértelműen, hogy meghalt-e vagy elhagyta a lányait. Majd világossá válik, hogy egy valóságos badass női Robin Hoodról van szó, aki feláldozta önmagát, hogy megmentse a világot. Persze nem minden tündérmese, hiszen a folyamat közben úgymond a lányait is sanyarú sorsra ítélte. Most, hogy végre kiszabadult a tarotkártya börtönéből, alig vártam, hogy elmesélhesse az indítékait, hogy megismerhessük az ő szemszögéből is az eseményeket. Erre mi történt? A nő már a regény elején kijátssza a gyerekeit, hogy aztán egyetlen szem jelenettel elvarrja a szálakat. Én komolyan nem hittem el, hogy Paradise felbukkanása ennyiben ki fog merülni, de sajnos igen. Hiábavaló volt felépíteni ezt a karaktert, ha ilyen szinten kiaknázatlan maradt. Megmaradhatott volna említés szintjén, hiszen az a plusz, amit hozzátett a történethez úgy derült ki, hogy ő nagyrészt nem is volt jelen. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Oké, következő szál. Valahogyan meg kellett magyarázni, hogy egy több évtizede élő hatalmas mágus miért taszítja el a szerelmét, akibe alig két hét alatt zúgott bele. Legend látszólag önző okokból félti a varázserejét, ezért hagyta ott Tellát. Ám a lányt ez nyugtalanítja és nyomozni kezd Legend után. Kiderül, hogy az egyik Tarot, Hullócsillag, szintén pályázik a trónra, akinek nem mellesleg akkora ereje van, mint egy hullócsillagnak (ha-ha). A játékmester indítékai így már nemcsak a koronára irányulnak, hanem a világ megmentésére is, hiszen Hullócsillag (istenem, mint<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP7bFuuDal9yzosYZTUOgrh8OCLaUesYS5cAbV9Kajd4n0wwPR-mEeZBpqpiTvgCotTer8t5OYlmCYc9swD5AN11WBsdo82JGDT-aFNXJQhDbg6DFBpVEp-aEZx1wmE0Eb0F5aSJYACxnp/s1600/giphy+%25283%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="480" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgP7bFuuDal9yzosYZTUOgrh8OCLaUesYS5cAbV9Kajd4n0wwPR-mEeZBpqpiTvgCotTer8t5OYlmCYc9swD5AN11WBsdo82JGDT-aFNXJQhDbg6DFBpVEp-aEZx1wmE0Eb0F5aSJYACxnp/s320/giphy+%25283%2529.gif" width="320" /></a></div>
valami póni név) a kegyetlenségéről és hataloméhségéről híres. Hogy jön Tella a képbe? A halhatatlanok képtelenek arra, hogy szerelmet érezzenek, pláne egymás iránt. Ám előfordulhat, hogy beleesnek egy emberbe. Ha ez a szerelem tartós, akkor a halhatatlanból halandó lesz. Így már érthető Legend miért taszítja el magától Tellát és miért szeretné, ha a lány halhatatlan lenne. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezután jöjjön Scarlett és a feleslegesen felvezetett szerelmi háromszög. Imádtam őket Juliannel és a lányt egy végtelenül értelmes embernek tartottam, egészen a második regényben tett megnyilvánulásáig. Szóval titokban tovább levelezgetett a báróval, aki az elmondásai alapján szintén egy kiváló férjjelölt lenne. Az hagyján, hogy Scarlett már a Finale elején teljesen egyértelműen kijelenti az olvasónak, hogy ő kizárólag kit szeret, szegény báró szálát is olyan hamar elvarrták, hogy szükségtelenné tették ezt a részét is. A lány még teljesen röhejesen előállt egy versennyel is, aminek a nyertese viheti a kezét és szívét.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Akkor jogosan felmerülhet a kérdés, hogy végülis miről szólt a befejezés? Hullócsillag megdöntéséről. Már kezdtem örülni, hogy tényleg egy kegyetlen gonosztevőről lesz szó, viszont helyenként ő is olyan értelmetlenül kíméletesen cselekedett, hogy nem volt méltó a hírnevére. Az pedig, hogy az ő sorsa mi lesz, egyenesen nevetséges. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Azt sajnálom, hogy a Finale végülis értelmetlen és korán elvarrt szálakra épült, sőt igazából azt is, hogy egyáltalán íródtak folytatások. Számomra teljesen megölte azt a varázslatot, azt a mesés élményt, amit a Caraval felépített. Kár ilyen rossz érzéssel befejezni valamit, amiért rajongásig odavoltam a kezdetekkor. Dühös és csalódott vagyok és bánt, hogy mindenből ki kell hozni a sorozatokat és a pénzlehúzást.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-21682655085442256842019-07-24T08:55:00.000+02:002019-07-24T08:55:14.391+02:00Rick Riordan: A szörnyek tengere (Percy Jackson és az olimposziak 2.)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkjNV_Tz2hzmSk98Ha2Q3TYQkTFDDdRqfymPeDgYgpp8J5s-5Kfz-c649dX-ujyGkNopre_JwbHTvjjMr8MUpyrOwNajIUEnc01hUeJMV5BaHXaauJGbvoN0vhyv3uSfoPd8c_pm5nsZkV/s1600/szt.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgkjNV_Tz2hzmSk98Ha2Q3TYQkTFDDdRqfymPeDgYgpp8J5s-5Kfz-c649dX-ujyGkNopre_JwbHTvjjMr8MUpyrOwNajIUEnc01hUeJMV5BaHXaauJGbvoN0vhyv3uSfoPd8c_pm5nsZkV/s1600/szt.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmazhat az előző részre. Bár rajtam kívül már mindenki olvasta.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Percy Jackson új éve az iskolában meglepően nyugodtan indul. Egyetlen szörny sem akarja betenni a lábát New York-i sulijába. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ám amikor az osztály ártatlan meccse élet-halál harccá válik egy csapat emberevő óriás ellen, a dolgok, hogy is mondjam… kezdenek eldurvulni. Váratlanul érkező barátja, Annabeth is csupa rossz hírt hoz: a Félvérek táborát védő határokat egy titokzatos ellenség lerombolta, és amíg ezeket újra helyre nem állítják, a félisteneknek nincs hová rejtőzniük… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Bár még egyszer sem olvastam végig az összes Percy Jackson részt, bánom, hogy nem gyerekként ismerkedtem meg velük először. Ugyan idősebb fejjel is teljes mértékben élvezhetőek a regények, úgy érzem, kölyökként adtak volna még egy pluszt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Percy már alig várja, hogy megkezdje második nyarát a Félvér Táborban. Szinte megúszta ezt a tanévet komolyabb galiba nélkül. Csak szinte, mert az utolsó pillanatban újra menekülni kényszerül. Ezúttal azonban már a tábor sem tud védelmet nyújtani a fiúnak és társainak. Változás áll be a vezetőségben, illetve egy kór támadta meg Thália fáját, amik könnyen katasztrófához vezethetnek. Percy és Annabeth egy küklopsszal kiegészülve újabb kalandba vág bele, a cél: az Aranygyapjú megszerzése. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNITjPx6WxIr8nb_zMvFk8cWztmWUnTuRut9T1PyuBgYf1ab-6RksK5FyAwCn5rEGJ8zY1HTnxPKIQinBg_t496Weo0u_huiUsf7Fq7KPR5r6Mj0VU8o_NQSmAMzBs6CPbewexSFCIWui7/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="170" data-original-width="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiNITjPx6WxIr8nb_zMvFk8cWztmWUnTuRut9T1PyuBgYf1ab-6RksK5FyAwCn5rEGJ8zY1HTnxPKIQinBg_t496Weo0u_huiUsf7Fq7KPR5r6Mj0VU8o_NQSmAMzBs6CPbewexSFCIWui7/s1600/giphy.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Tetszett, hogy ebben a részben egyre több minden elkezdett kibontakozni. Még jobban megismerhettük a félvér világ működését, valamint azt is láthattuk Percy hogyan próbálgatja a képességeit. Kezd letisztulni, hogy ki-kivel is szövetkezik, továbbá a prófécia is adott egy plusz csavart a hangulatnak. Megtudhattuk mi történt Thaliával, illetve, hogy Luke milyen erőknek dolgozik. Grover sem tűnik el, láthatjuk miért járt annyi szatír sikertelenül a küldetésük során. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A kis hőseink mindegyike sokat fejlődik a regény rövidsége ellenére. Szívmelengető volt látni, hogyan alakul Percy és Tyson, valamint Annabeth és Tyson kapcsolata. Önmagához képest Clarisse is sok meglepetést okozott. Percy remek beszélgetéseket folytat Hermésszel, hogy könnyebben megértse mit is jelent istenként felelni a félvéreidért. A fiú ezáltal megérti, hogy az istenek másképpen fejezik ki a törődésüket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az elhintett komolyságok mellett megmarad a könnyedség, a humor és a rengeteg szórakozás is.<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWDzTxYtJvX4p_ojRQ_NxjaYncNkseqZl-fh1bxYShPtdHlPsIwxoZPYaJWFGmYWbrSytEDDrWOAwI-4Tng6B3JXVdVw7J1-gocKPMwJWcTGLorgOcl7_bF5sQgu08B3DARrilyFL0yRWd/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="137" data-original-width="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWDzTxYtJvX4p_ojRQ_NxjaYncNkseqZl-fh1bxYShPtdHlPsIwxoZPYaJWFGmYWbrSytEDDrWOAwI-4Tng6B3JXVdVw7J1-gocKPMwJWcTGLorgOcl7_bF5sQgu08B3DARrilyFL0yRWd/s1600/giphy+%25281%2529.gif" /></a></div>
Kocsiversenyeken és lávával való mosogatáson kívül csikóhalon lovaglás is várt ránk. Egy apró kivetnivalóm maradt csupán. Ez pedig bizonyára abból fakad, hogy gyerekkönyvről van szó. Percy és Annabeth már az előző részben is sokszor beleállt egy helyzetbe, annak ellenére, hogy érezték, hogy valami gyanús és éppen ezért nem kéne. Oké, a célközönség miatt elfogadtam, de amikor a második részben Percy nyíltan kimondja, hogy már sok kétes helyzetbe kerültek és valami most sem stimmel és mégis beleesnek a csapdába, az azért elég fájó. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Pörgős felfrissülés ez a sorozat, alig várom, hogy felfedezzem, mi következik még. Úgy hallottam, kegyetlenül rázós lesz.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
LoreleiLoreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-47070877276300423802019-07-04T18:43:00.002+02:002019-07-21T09:44:04.645+02:00Agatha Christie: Gyilkosság az Orient expresszen<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMaBa9gNy0RrRJnLIsMlZkPHuhIRTidLnJ87pbwFVpG2R0HV9fr4fx3JJ2U169j3jHbM670aahmr20srh1Xl6m_V5NhcKC6orsVQ39SmqYzWV20KGLwpDBbMkPtWri2_8G3-8f039QvtDb/s1600/oe.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMaBa9gNy0RrRJnLIsMlZkPHuhIRTidLnJ87pbwFVpG2R0HV9fr4fx3JJ2U169j3jHbM670aahmr20srh1Xl6m_V5NhcKC6orsVQ39SmqYzWV20KGLwpDBbMkPtWri2_8G3-8f039QvtDb/s1600/oe.png" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<span style="text-align: justify;"><u><b>Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmaz. </b></u></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Kevéssel éjfél után hófúvás kényszeríti megállásra az Orient expresszt. Az évnek ebben a szakában meglepő, hogy „telt házzal megy” a híres luxosvonat, mintha mindenki egyszerre akarna utazni rajta. A nem várt akadály türelmetlenséget, nyugtalanságot vált ki az utasokból, köztük a magánúton lévő zseniális detektívből, Hercule Poirot-ból is. Reggelre azonban mindezt egy tragédia tetézi meg. Holtan találják ugyanis a szerelvény egy amerikai utasát, méghozzá nem is akárhogyan – fülkéjében fekve, testén tucatnyi szúrással. Miután az is világossá válik, hogy gyilkosság történt, és az elkövető még nem hagyhatta el a vonatot, az utazóközönségen úrrá lesz a rémület… A segítség ki mástól érkezne, mint a nagy bajszú kis belgától, aki nem tagadja meg magát, beveti felbecsülhetetlen értékű szürkeállományát – és kivételesen két megoldással rukkol elő, így téve pontot e csöppet sem szokványos bűntény végére. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem kevesen vannak, akik még nem hallottak az Orient expressz híressé vált gyilkosságáról. Először gyerekként találkoztam a történettel a nagyszüleimnél. Egyik este már le kellett volna feküdnöm, amikor még fél füllel hallgattam az 1974-es filmet, amit a szüleim a szobában néztek. Később már a barátnőmmel együtt ültünk be az új változatra és az idei Könyvfesztiválon végre lehetőségem volt potom áron beszerezni a regényt. Csak azt sajnálom, hogy a gyilkosság megoldására élénken emlékszem. Sebaj, így legalább jobban oda tudtam figyelni a részletekre.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egy vonatnál keresve se találhattam volna jobb helyszínt az olvasáshoz, hiszen Hercule Poirot, a géniusz detektív éppen utazni készül. Bouc hálókocsi igazgató az utolsó pillanatban talál neki szabad fülkét a vonaton. A vonatút elején a nyomozónak hála röviden megismerhetjük az utasokat, ám a békés megfigyelést egy váratlan hófúvás, no meg egy gyilkosság szakít félbe. Hogy kész megoldással állhassanak a rendőrség elé, mire az Expressz befut, felkérik Poirot a bűntény felgöngyölítésére. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Írásmód szempontjából egy hihetetlen könnyedén megírt, ám annál összetettebb regényről van szó. Csak úgy falja az ember a sorokat, mire azt veszi észre, hogy hoppá, már össze kellett volna rakni valamit a kapott információkból. De sebaj mert Poirot és a krimikirálynő is ad még egy utolsó esélyt egy összegzés formájában, mielőtt fricskát mutatva tálalják a zseniális bűntény megoldását. Egy ügyes trükknek köszönhetően kiderül, hogy az elhunyt személy nem is volt olyan ártatlan, hanem egy régebbi gyermekrabláshoz volt köze.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjteWpelpV4hKJJoOjsnIMugS-Cvu2yr5bHvB_GTaHGke4NzUkYCWAsd6Uy33LmkWL-i0E1XXqSDF1MsY2DKHa1etuJ1in8NKwTfGEZD15vgE3vVrQkewFGZsEt7GzY-z4rF6kVHEMROlxJ/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="144" data-original-width="245" height="188" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjteWpelpV4hKJJoOjsnIMugS-Cvu2yr5bHvB_GTaHGke4NzUkYCWAsd6Uy33LmkWL-i0E1XXqSDF1MsY2DKHa1etuJ1in8NKwTfGEZD15vgE3vVrQkewFGZsEt7GzY-z4rF6kVHEMROlxJ/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindezt egy felettébb szórakoztató és humoros módon kapjuk tálcán. Poirot remek főhős, mondhatni hatalmas arc és rendesen meggyaláz mindenkit, hogy érezzék, milyen gyenge a szürkeállományuk. Persze ezt is burkoltan és szórakoztatóan adja elő, nem nagyképűsködve. A gyilkosságot követően végighallgatjuk a kocsi utasainak beszámolóit, ám halandó ember képtelen fogást találni rajtuk, hiszen mindenkinek tökéletes alibije van. Még úgyis, hogy emlékeztem a rejtély megoldására, alig találtam összefüggést a nyomok között.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiFv6yUay5sjHvtTWW8lW6KrYk99NyEaWqMpD8xwjNyMhyXM2NRcg2OntkYg7LJ6npENN7fDeiRTR_tz48GE6YCQLycNk3IriUajLbCws7y_AX445_zKs79P24naMB38dzfjn49-ZTnl6F/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="310" data-original-width="245" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiiFv6yUay5sjHvtTWW8lW6KrYk99NyEaWqMpD8xwjNyMhyXM2NRcg2OntkYg7LJ6npENN7fDeiRTR_tz48GE6YCQLycNk3IriUajLbCws7y_AX445_zKs79P24naMB38dzfjn49-ZTnl6F/s200/giphy.gif" width="157" /></a>Már-már sajnálom, hogy néha úgy éreztem, Poirot olyan pontokat kötött össze, amik szabad szemmel talán nem is láthatóak. Bezzeg az ABC-s gyilkosságok felderítésében könnyebb dolgom volt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A karakterek szintén fantasztikusan összetettek, mélységgel, háttértörténettel és személyiséggel rendelkeznek, így élvezetes volt olvasni a beszámolóikat. Külön tetszett, hogy az utasok többféle nemzetiséget és réteget képviseltek. Teljesen jól érezhető volt az eltérő életszínvonal és neveltetés hatása. Összességében nehéz bővebben a történetről írni anélkül, hogy bármit is lelőnék, így csak azt tudom tanácsolni, hogy olvassátok. Tényleg megéri a felhajtást, ami övezi.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-26026661624003730482019-06-20T22:07:00.002+02:002019-06-20T22:07:37.907+02:00Stan Lee - Peter David: Fantasztikus életem <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirivTzQ4utytU5WQdeYMlvlu92dlu_WHjNUnXz02cXX7e0EdakP_4hwcrz4vcckgUiofJJX9OKKsM5Yqy0oTtrVSJSmiOc8ZiMtiRqimR7yHY87FECHcuXSfdQ8NnY3QV-wFkHnbKPlMeG/s1600/sl.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirivTzQ4utytU5WQdeYMlvlu92dlu_WHjNUnXz02cXX7e0EdakP_4hwcrz4vcckgUiofJJX9OKKsM5Yqy0oTtrVSJSmiOc8ZiMtiRqimR7yHY87FECHcuXSfdQ8NnY3QV-wFkHnbKPlMeG/s1600/sl.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Stan Lee (teljes nevén Stanley Martin Lieber, becenevén: the Man) nem igényel külön bemutatást. A képregények történetének legismertebb, legendás alakjaként ő jelentette a fő kreatív hajtóerőt a Marvel Comics szerkesztőségében. Karrierje során ő keltette életre – és emelte be a köztudatba, a mainstream popkultúrába – a világ legismertebb képregényhőseinek és leghírhedtebb gonosztevőinek némelyikét. Történetei – melyek tele vannak gátlásokkal küzdő szuperhősökkel és mindaddig példátlanul összetett lelkivilágú rosszfiúkkal – ragyogó elmésséggel és lélektani finomsággal egészítették ki a műfajt, amely azelőtt főként a jó és gonosz örök küzdelmének lapos és közhelyes ábrázolásaira korlátozódott. Lee az emberivel egészítette ki az emberfelettit, és ezáltal a 20. századnak új mitológiát alkotott. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Emlékszem még milyen érzés volt bekapcsolódni a Marvel filmek rajongóinak táborába. Akkor még nem volt ilyen hatalmas tömeg, valahol a második Vasember film környékén történt mindez. Azóta filmről-filmre egyre többen lettünk, amivel egyenesen arányosan a történetek is egyre csavarosabbak lettek. Elkezdett foglalkoztatni, hogy megismerjem a koponyá(ka)t, akik a franchise mögött állnak. Éppen ezért egy képregénynél nem is lehetett volna méltóbb módját találni annak, hogy megörökítsék Stan Lee életét. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Alapvetően nem vagyok egy nagy képregény-olvasó, de sajnos ez inkább szabadidő, mintsem ízlés függő. Pár éve néhány Rick és Morty történetbe belekukkantottam, de nem vagyok olyan járatos a témában, hogy akár a grafikát vagy struktúrát kellően kritikus szemmel meg tudjam figyelni. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ennek ellenére talán az ezekhez kapcsolódó részletek tetszettek leginkább. A látványos pillanatok gyönyörű részletességgel és nagyságban voltak ábrázolva. A színek kiválóan követték az adott életszakasz vagy jelenet hangulatát. Imádtam, hogy egészen a cigarettafüstig mindent aprólékosan kigondoltak. Fordítás terén viszont akadt néhány magyartalan mondat, ami azért eléggé szemet ütött. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Na és akkor térjünk rá a történetre. Tetszett, hogy egészen Stan gyerekkorától fogva végigkövethetjük a legfőbb életeseményeit (oké azért erre lehetett számítani egy életregénynél). Igazából azt is élveztem, ahogyan Stan végignarrálta a történéseket, néha tett 1-2 humoros kiszólást az olvasó felé. Nekem kicsit a hangvételnél kezdődtek a furcsaságok. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem senki sem vitatja Stan kreativitását és zsenialitását, de tényleg, senkinek semmit nem kell bebizonyítania. Viszont nekem picit sok lett az én fényezése. Hogy őt mennyire imádta nézni az anyja bármit csinált, hogy milyen fantasztikus volt ez, meg az amit csinált, hogy itt meg ott őérte mennyi ember jött el és minden amit csinált egész életében az mennyire naggyon überzseniálisan sikeres lett (ami igaz is, talán éppen ezért felesleges ismételgetni). Persze megemlíti az alkotótársakat is és nem spórol az irántuk kifejezett tisztelettel vagy dicsérettel, de összességében a fentebb említett érzés maradt hangsúlyosabb bennem. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
E mellett én úgy érzem túl sokat kaptunk az úgymond "kevésbé releváns” részletekből, míg máshol csak említés szintjén átlovagoltunk. Tetszett, hogy belevonta a párját, nyilván az élete hangsúlyos részét képezi, de több alkalommal is olyan oldalakat szentel neki, amik nem éppen fantasztikusak és kiemelkedőek? Biztos csak számomra, hiszen Stan valamiért beletetette. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezen kívül nyilván érthető, hogy elsősorban Stan életéről szól a képregény, de nagyon érdekelt volna, hogy az egyes Marvel karakterek kialakításához, fejlesztéséhez kapcsolódó gondolatokból többet kapjak, mert azok igazán remekek lettek. Például imádtam olvasni, hogy mit hivatott majd Pókember képviselni. Nekem ezek alapján sokkal szimpatikusabb ember lett. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A képregények körüli szabályozásokat, meg úgy alapvetően a szakma részleteit is kifejezetten jó volt megismerni. A rivális DC is szóba kerül, a rengeteg céget érintő átszervezés, valamint a belső intrikák szintúgy említésre kerülnek. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Párszor még biztos átforgatom a képregényt, viszont azt sajnálom, hogy sok részletre még ezek után sem derült fény.</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
Lorelei<br />
<br />
A képregényt köszönöm szépen a Kossuth Kiadónak!Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-16837705538804538052019-05-20T15:05:00.003+02:002019-05-20T15:05:55.593+02:00Neil Gaiman: Norse Mythology<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYamUHMte4pUGbTq_NskLIPMcEzmXYWZz5Z0nxnnDFj5En1EDJspCNARQdxtOhDrZ8_HnyIUzAw-aAhYMZz5fSeNIQf2uqsTkzP7lc6g44xEaVikBKKF9hkV-e6N7pKZN48_KF3osilqNC/s1600/nm.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYamUHMte4pUGbTq_NskLIPMcEzmXYWZz5Z0nxnnDFj5En1EDJspCNARQdxtOhDrZ8_HnyIUzAw-aAhYMZz5fSeNIQf2uqsTkzP7lc6g44xEaVikBKKF9hkV-e6N7pKZN48_KF3osilqNC/s1600/nm.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Egy új klasszikus: a jól ismert skandináv mítoszok a történetmesélés nagymestere, Neil Gaiman elképesztő átiratában.Az ősi történetekből Gaiman regényszerű ívet kovácsol, kezdve a kilenc világ legendás megteremtésével, majd sorra veszi a félistenek, törpék és óriások tetteit. Például Thor pörölyének ellopását, aki ezután kénytelen nőnek öltözni – ez az ő szakállával és étvágyával nem kis feladat –, és úgy visszalopni. De elmeséli a legmeghatóbb történetet is, amikor Kvasir, a legbölcsebb isten véréből megfőzik azt a sört, amely aztán létrehozza a költészetet. A számtalan kaland Ragnarökkel, az istenek alkonyával, új idők és emberek születésével zárul. Gaiman keze alatt a régi poros mítoszok újra élettel telnek meg. A regény mesteri és szellemes prózája kiemeli az istenek versengő énjét, megmutatja hajlamukat arra, hogy átverjenek másokat, és őket is átverjék, valamint megismerteti az olvasót azzal a tulajdonságukkal, hogy a szenvedélyt mindig hagyják felülkerekedni a józan eszükön. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szerintem az Északi mitológiához képtelenség nem asszociálni a Marvel univerzum Thor filmjeit (legalábbis napjainkban). Megmondom őszintén nekem a filmekből pont az hiányzott, amit reméltem, hogy megkapok Gaiman átirataiból: mégpedig a mitológiai hátteret. Persze hellyel-közzel volt róla szó a mozivásznon, de szerintem sokkal inkább elvitte a történetet a látványvilág, illetve a sekély mellék- (és néhány fő-) szereplők kínoskodásai. Na de térjünk is rá a novelláskötetekre. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho393ZCVy-4JJ00qMWmC7phMAhMUWBD6JFlN8rVNnya3PKWNMXIVgWQ4wD82aIDu3ZckxexTGnhh2i7qzZcBm55eMXcx65qkm4BL3nLN2jY047ndi43jopPV-7sMx1_rnLcGF9UDdqMd7B/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="241" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEho393ZCVy-4JJ00qMWmC7phMAhMUWBD6JFlN8rVNnya3PKWNMXIVgWQ4wD82aIDu3ZckxexTGnhh2i7qzZcBm55eMXcx65qkm4BL3nLN2jY047ndi43jopPV-7sMx1_rnLcGF9UDdqMd7B/s320/giphy.gif" width="192" /></a></div>
Én imádtam. Nagyon tetszett, hogy Gaiman ötvözte a mitológiát a saját elképzeléseivel. Hihetetlenül könnyed hangvitelben írt, így kaptunk egy gyorsan olvasható és borzasztóan szórakoztató könyvet, ami közben informatív is. Megismerjük a teremtéstörténetüket és a legfőbb fogalmakhoz is társíthatunk végre valami háttértartalmat. Ami jólesett, hogy bár szinte minden novella humoros volt, akadt bennük egyfajta fanyarság, olykor pedig kegyetlenség is. E mellett a jól ismert szereplők, Loki, Thor és Odin tulajdonságai közül fel lett nagyítva mindaz, amit már megszoktunk. Thor a kissé butuska, de erős trónörökös, Loki az olykor kegyetlen és önérdekű csínytevő, akik folytonos csatározásban vannak egymással. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br />
A <i>The Players</i>ben megismerhetjük a fentebb is említett főszereplőket, így a vérségi és rokonsági kérdések rögtön az elején letisztázódnak. A <i>Before the Beginning and After</i>, valamint az <i>Yggdrasil and the Nine Worlds</i> két bevezető novella, amiben megismerhetjük a teremtéstörténetet, valamint néhány, a világot alkotó létfontosságú lény szerepét. A <i>Mimir’s Head and Odin’s Eyes</i> elmeséli nekünk, mi is volt Odin bölcsességének az ára. Ezek a történetek inkább érdekesek voltak, alapozásnak tökéletesek, de semmi többet nem lehet elmondani róluk. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A <i>The Treasures of the Gods</i>ban megtudhatjuk, hogyan készült Thor kalapácsa, hogy miért olyan rövid a nyele és hogy Lokinak milyen szerepe volt mindebben. Itt már kaphatunk Loki csínytevéséből és kegyetlenségéből is. A <i>The Master Builder</i>ben az istenek egy sötétebb oldalát láthatjuk, akik nem feltétlenül akarják megtartani, amit ígértek. Nagyon tetszett, ahogy próbálták őket kijátszani, simán átverhetőek, mert mindegyikükre jellemző a hübris. A <i>The Children of Loki</i> volt talán az egyik kedvenc novellám. Szomorú volt látni milyen irányban halad a történetük, de közben hihetetlenül jó mondanivalókat rejt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Freya’s Unusual Wedding</i>ben ellopták Thor kalapácsát, amit csak Freya kezéért cserében adnak vissza. Oda is ígérik a lányt, ám a menyasszony végül robosztusabb lesz, mint a vőlegény számított rá. Imádtam, haláli, humoros egy történet kerekedett belőle. Ezt követően kaptunk pár nagyon mély témát boncolgató novellát. A <i>The Mead of Poets</i> valamint a <i>Thor’s Journey to the Land of Giants</i> nagyon jó kis elgondolkodtató kérdéseket vetnek fel. </div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimASBbIbblSpRuYKRFKKYuktxzBs5w3eojc3XuDDdxIqqsQjH0_qGyeios-_ePD3TFIddYYHqN4PVsBEzuZDGIHbWtEo9o4qGVvb1o7Bxf9SzVPkXObt13-nX9NeEu373W6tozYxmfKpPW/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="400" data-original-width="400" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimASBbIbblSpRuYKRFKKYuktxzBs5w3eojc3XuDDdxIqqsQjH0_qGyeios-_ePD3TFIddYYHqN4PVsBEzuZDGIHbWtEo9o4qGVvb1o7Bxf9SzVPkXObt13-nX9NeEu373W6tozYxmfKpPW/s200/giphy+%25281%2529.gif" width="200" /></a><br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A <i>The Apples of Immortality</i>-vel megkezdődik a hanyatlás a történetek folyamában. Mármint nem olyan értelemben, hogy kevésbé jók, hanem a halál lengi körbe őket. Érződik, hogy az istenek fiatalsága és ereje is múlandó tud lenni. A <i>The Death of Balder</i> és a <i>The Last Day of Loki</i> hangulatilag kiváló felvezetők a végső novellához, <i>Ragnarok</i>hoz, az istenek végzetéhez.<br />
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ajánlom, mert jól megírt, ajánlom, mert van egy egybefüggő érzete annak ellenére, hogy novellagyűjtemény, ajánlom, mert Gaiman.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-87647445210732602272019-05-12T11:41:00.001+02:002019-05-12T11:41:13.945+02:00Stephanie Garber: Legendary (Caraval #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPCNCW5ust5omyl4DtqgC5yhgLa57fWfjsnsEIP80U8j-OoyImb1C9lue2GKG8zYUK6Cm7HD1IX_0t69kptWjmB8XoJgpPpC_AblqOIq10hMYRz1gTpGA7zda9khnngBwwOFM_9VMkaGv3/s1600/legendary.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPCNCW5ust5omyl4DtqgC5yhgLa57fWfjsnsEIP80U8j-OoyImb1C9lue2GKG8zYUK6Cm7HD1IX_0t69kptWjmB8XoJgpPpC_AblqOIq10hMYRz1gTpGA7zda9khnngBwwOFM_9VMkaGv3/s1600/legendary.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Az odaadó testvérpár Scarlett és Tella épphogy csak megmenekült Caraval legutóbbi játékából, miközben kegyetlen apjuk markaiból is sikerült megszökniük. Megnyerték a legendás játékot, ami másokat őrületbe kergetett –vagy rosszabb. Így a lányok jövője rendben kellene, hogy legyen. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ám Scarlett nem tudja, hogy annak köszönhetően nyertek, hogy Tella egy kétségbeesett alkut kötött egy rejtélyes idegennel. Eljött az idő, hogy Tella adósságát behajtsák. Tella tartozását ezelőtt még senki nem volt képes teljesíteni: megtudni Caraval mesterének, Legendnek az igazi nevét. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Tella egyetlen esélye, hogy felfedje Legend valós személyét az, ha újra játszik a játékban, így a lány beleveti magát Caravalba. A játék mindig is a bátorságról, ravaszságról és áldozatról szólt. Ám most a tétek még magasabbak, mert ezúttal Caraval nem csak egy játék… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Anno én imádtam a Caravalt minden egyes hibájával együtt. Meglepett, hogy végül sorozattá növi ki magát a regény, de úgy voltam vele, ha Stephanie Garber másodszorra és harmadszorra is hozza azt a varázslatot, amit a kezdő kötetben, akkor miért is ne?! Sajnos a Legendary elolvasása után sokkal inkább az van bennem, hogy miért nem kellett volna folytatni ezt a történetet. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az alapsztori folytatódik az előző Caravalt lezáró ünneplés másnapján. Ezúttal Tella kerül a főszerepbe Scarlett helyett, hiszen a fiatalabb lánynak nagy árat kell megfizetnie nővére győzelméért és azért is, hogy sikerült megszökniük édesapjuk elől. Segítő „barátjának” ugyanis azt ígérte, hogy megadja Legend igazi nevét. A lány persze nem teljesítette ezt a feladatot, így várja, hogy mikor fog lecsapni rá az adóssága. Elég hamar nyilvánvalóvá válik, hogy ahhoz, hogy meg tudja fizetni a tartozását, játszania és nyernie kell egy újabb Caravalon. Amikor megérkeznek Elantine kastélyába (akinek a tiszteletére rendezik az újabb játékokat), Tella nem szerepel a vendéglistán. Dante a segítségére siet és elhinti a személyzetnek, hogy a lány a trónörökös új menyasszonya, ám az ártatlan csíny végzetessé is válhat. Ugyanis a trónörökös arról híres, hogy már számos barátnője holtan végezte. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon kíváncsi voltam milyen lesz Tella szemszögéből látni az eseményeket. Kicsit tartottam is tőle, mert annyira azért nem volt nekem ő szimpatikus a Caravalban. Mindenesetre egészen megkedveltem a lányt ebben a részben, ugyanis nagy bátorságról és hűségről tett tanúbizonyságot. Szintén érdekelt, hogy mivel fogja felturbózni az írónő a történetet, hiszen bármennyire is varázslatos a játék világa, még egyszer végigjárni egy ugyanolyan Caravalt túlságosan sablonos lett volna. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsozQUw3rZHo0rr0UCqewDUPBGzUn9wgiCV1h1b4JZ9B1DknS7a_8XIGF4oVFr7gPO2C6VX2pNtil0xnrlPx_M08PJaMB_DBOGiBh3o6mLrcpJSP5zkdukwCPOia1Bh1xCRcL498_5IOBT/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="173" data-original-width="480" height="115" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsozQUw3rZHo0rr0UCqewDUPBGzUn9wgiCV1h1b4JZ9B1DknS7a_8XIGF4oVFr7gPO2C6VX2pNtil0xnrlPx_M08PJaMB_DBOGiBh3o6mLrcpJSP5zkdukwCPOia1Bh1xCRcL498_5IOBT/s320/giphy.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Az új szál egyébként nagyon tetszett. A lényege, hogy vannak az úgynevezett Fate-ek (én most szabadon Tarotoknak fogom hívni őket), akik egy tarot kártya paklin szerepelnek. Úgy hírlik, hogy képesek megjósolni a jövődet, amolyan végzetszerű komolysággal és véglegességgel. No úgy hírlik, hogy valaha ezek a Tarotok létező és hatalommal teli lények voltak, csak bezárták őket egy pakli kártyába. Mondjuk úgy, hogy kegyetlenségükről is híresek voltak, így jobb is, hogy a mese szerint csapdában vannak. Nagyon tetszett, hogy Tella nemcsak a győzelemért küzd, hanem az ellen is, hogy ezek a Tarotok kiszabaduljanak és újra visszanyerjék erejüket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kapunk még egy kis szeletet a lányok anyukájáról is. Sokkal több minden kiderül a személyiségéről, a hátteréről valamint arról, hogy pontosan mi is történhetett vele. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Viszont nagyjából ennyit a pozitívumokról. Ebben a részben hiába kapott egy pluszt a történet, <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsUF50_AQSFuLoFZo6jkBn6h4GuOUl6ptXVcoP34agZc-g05Vk-xWOGYOa46PeuVz3pxH719VDoV3W44m6DZb4FBRtYpjyput5fFj-a7FtwB-b4Il6C_kDgJ3gYaVMSyWT7z98b8HDiC9Z/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="480" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsUF50_AQSFuLoFZo6jkBn6h4GuOUl6ptXVcoP34agZc-g05Vk-xWOGYOa46PeuVz3pxH719VDoV3W44m6DZb4FBRtYpjyput5fFj-a7FtwB-b4Il6C_kDgJ3gYaVMSyWT7z98b8HDiC9Z/s200/giphy+%25281%2529.gif" width="200" /></a></div>
számomra elvesztette a varázsát. Nekem teljesen elrontotta a nevetséges szerelmi szál Tella és Dante között, ugyanis a rövid ismeretségük alatt olyan szinten mély és végzetes szerelemről beszélnek, hogy teljesen elvesztették a hitelességüket. Ezen kívül Scarlett karakterét kiforgatták önmagából. Volt nekünk egy értelmes, leleményes lányunk, aki oda meg vissza volt a húgáért, erre titkolózásba és magánakciózásba kezdett. Érezni lehetett a feszültséget mindenhol, azt hogy a húga bajban van, de mintha valami szemüvegen keresztül nézte volna az eseményeket, szimplán figyelmen kívül hagyta a jeleket. Röhej volt, hogy ők, akik ennyire összetartanak, ennyire bizalmatlanok legyenek egymással. Ráadásul még a Scarlett-Julian szerelmi szál sem lehet felelős érte, ugyanis a hihetetlenül cuki befejezés a Caraval végén egy szerelmi háromszöggé növi ki magát! A lehető leggyalázatosabb módon, komolyan, Scarlett jól elásta magát. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezután jönnek a csavarok. Örülök neki, hogy az írónő nem néz minket hülyének, de azért többször is nyílt burkoltsággal leírni, hogy ki is Legend valós személyisége szerintem elég… gáz. Annyira egyértelmű volt, hogy imádkoztam magamban, hogy az egész félrevezetés legyen, de nagyot csalódtam. Ráadásul annak ellenére, hogy a nagy és hírhedt Legendről milyen legendák (haha) keringenek, úgy viselkedett, mint egy felelőtlen tizenéves. Irtózatos következményei vannak a cselekedetének, amit egyáltalán nem mérlegelt. Pedig állítólag egy felnőtt, tapasztalt emberről van szó... </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nemsokára megjelenik a harmadik rész, amit néhány nyitott kérdés miatt mindenképpen elolvasok, de most kicsit csökkent a lelkesedésem.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-60245440244912101672019-05-01T20:41:00.000+02:002019-05-01T20:41:24.716+02:00Ransom Riggs: Napok térképe (Vándorsólyom kisasszony különleges gyermekei #4)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRjdlbTnDamRHfJFnGbbEPlwpZRG-9XcB7lxMrl97KJ7AXzJqZp2Iccfb8_pdOGondfiW6cHen0zNTCYMrVxxUQCiyqGx2SV2WNPLE6FboiknoG1rBtO_AjqbCYlR3G4eDE6xCuwjNkb1e/s1600/sas4.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgRjdlbTnDamRHfJFnGbbEPlwpZRG-9XcB7lxMrl97KJ7AXzJqZp2Iccfb8_pdOGondfiW6cHen0zNTCYMrVxxUQCiyqGx2SV2WNPLE6FboiknoG1rBtO_AjqbCYlR3G4eDE6xCuwjNkb1e/s1600/sas4.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A különleges képességekkel megáldott/megátkozott, 16 éves Jacob Portmant a szülei épp elmegyógyintézetbe készülnek szállítani. Az átlagos amerikai kisvárosi család ugyanis egy szót sem hisz el a fiú kalandjaiból és hőstetteiből a különlegesek – üresrémek és lidércek által fenyegetett – világában. Pont jókor jelennek hát meg az autó előtt Jacob különleges barátai. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Az időhurok szorításából szabadulva immár valamennyien a hirtelen előreöregedés veszélye nélkül mozoghatnak térben és időben. Útra kelnek az egykori londoni nyomornegyedből, Devil's Acre-ből, hogy felfedezzék a jelen normális Amerikáját, de az amerikai különlegeseket is. A kalandokban bővelkedő úton vezetőjük a mindkét világot ismerő – és a jelenben valóban csak 16 esztendős – Jacob… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem titok, hogy bárki kérdez a különleges gyermekek világáról, annak egyből nekiállok promózni a sorozatot. Bár sokan vontatottnak (ez igaz) és unalmasnak (na ez már nem) tartják, számomra Ransom Riggs egy kiemelkedően egyedi világot és történetet teremtett az ifjúsági regények sorában. A trilógia olyan szép, kerek lezárást kapott, hogy kicsit tartottam attól, hogy a folytatás mit fog tartogatni a számunkra. Nem akartam csalódni. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A történet ott folytatódik, hogy Jacobhoz beállítanak a különleges barátai. Nem mellesleg pont időben, mert szegényt éppen diliházba akarták csukni. A különlegesek életük egyik legelképesztőbb élményére készülnek: be akarnak illeszkedni a normálisok világába. Van rá lehetőségük, ugyanis már ugyanúgy öregednek, mint az emberek. Abe Portman házát meglátogatva rábukkannak egy olyan naplóra, ami feltárja előttük, mivel is töltötte az üresvadász az idejét, miután elhagyta őket. Abe-nek volt egy társa, akit Jacobék most felkerestek, majd az illető egy küldetéssel bízza meg őket. Ennek köszönhetően kapunk egy igazi roadshow-szerű szálat is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5M7VTMj7MtYQFka-Fsckduk749FU9BJYPZWIv-CtRXG0n30Pq-X0V6V_sdbwoqzMbeuZKqdbc1_bh6KrTCqfZwtWHcjRUjv7V_h9IYuub5ab7LF1G0fwR8tpzzx3yhfw9VKTkh4-wDa89/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1095" data-original-width="660" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh5M7VTMj7MtYQFka-Fsckduk749FU9BJYPZWIv-CtRXG0n30Pq-X0V6V_sdbwoqzMbeuZKqdbc1_bh6KrTCqfZwtWHcjRUjv7V_h9IYuub5ab7LF1G0fwR8tpzzx3yhfw9VKTkh4-wDa89/s200/giphy+%25281%2529.gif" width="120" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Na és itt következik egy nagyon nagy világbővítés, mert megismerhetjük az egyesült államokbeli különlegesek kultúráját. Bele sem gondoltam a trilógia során, hogy az ”ahány ország annyiféle szokás” rájuk is igaz lehet. Nagyon tetszett milyen élesen elvált az újonnan megismert felállás az eddig felfedezett kultúrától és rendszertől. Szerintem kifejezetten jót tett a történetnek, hogy ebbe az irányba indult el. Az amerikai különlegesek képében kaptunk egy territoriális, klán alapú, gengszter érzetű társadalmat, ahol bizony kemény szabályokat kell betartani. Érdekes volt látni, hogy mennyire fogadja el egymást a két hatalom, milyen szinten tudnak egymás mellett létezni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A karakterek szempontjából szintén érdekes volt szemlélni, hogy a Lelkek könyvtárában lezajlott</div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFzNuwkGuPqEc99TOmnFG5Xgh5IRFjkxry5oQkJmNPxKvrTW8_X4mjYDlwdswd1jTuPKvIgcaZfZ84ue4L59-0pKbva4SUTSol4PTMvH8mSCF1jnsXGPDOKlolqvdtEcshaPpxoxB-Y-8N/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="222" data-original-width="420" height="169" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFzNuwkGuPqEc99TOmnFG5Xgh5IRFjkxry5oQkJmNPxKvrTW8_X4mjYDlwdswd1jTuPKvIgcaZfZ84ue4L59-0pKbva4SUTSol4PTMvH8mSCF1jnsXGPDOKlolqvdtEcshaPpxoxB-Y-8N/s320/giphy.gif" width="320" /></a></div>
események után, hogyan élnek a köztudatban. Jacob igazi híresség lett, ám ennek ellenére mindnyájuknak látszat feladatokat szán a tanács. A fiú viszont újfent szembemegy az elvárásokkal, hogy felérhessen a nagyapja hírnevéhez. Jó volt látni, hogy Jacob nem szállt el magától, hanem érezte, hogy igenis nagy helye van még a fejlődésnek. Viszont borzasztó mód ragaszkodik ahhoz, hogy Abe Portman nyomdokaiba léphessen, amivel alapjáraton nem lenne gond, de ideje lenne realizálnia, hogy két eltérő emberről és élethelyzetről van szó. A későbbi döntéshelyzeteit is nagyban befolyásolta, hogy úgy érzi, a nagyapja árnyékában él. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ezt több szereplő ki is használta aztán. A jól ismert karakterek közül ugyan nem mindenki kíséri el Jacobot a nyomozásra, de jó volt látni a fejlődést, hogy bizonyos szinten már szembe mernek szegülni az ymbrynéjükkel. Persze azért akadtak, akikben újra csalódni kellett egy picit. Talán megint Emma emelkedik ki ilyen téren, kicsit úgy érzem, ő maga sem tudja kit és mit akar, miben biztos és bizonytalan és ezt kivetíti másokra. A többi különleges pedig sokszor követi őt, mert a csapat egyik vezéregyénisége. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A küldetés során egy újabb szál nyílik meg előttünk egy prófécia keretében, amit én személy szerint nagyon izgalmasnak találok. Kíváncsian várom, hogyan fog mindez beépülni a különlegesek világába. Figyelem, függővéges a regény, szóval lélekben tessék felkészülni. No meg a csodás képekre, amik megint mesésen kiegészítik a történetet. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mikor is jön a következő rész?</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<br />Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-20130314448106236682019-04-21T20:02:00.000+02:002019-04-21T20:02:19.638+02:00S. A. Chakraborty: Bronzváros (Daévabád-trilógia 1.)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdqjL8W6Ji0zvHjc7yf8GPRv3gC19sTWsKiyxZACL8cCZ3PfZ65oHMdHkkgvR-rtdd-wVLL_2rtzih1B3H_KLdPwAheDhOeigj1-T_HZIOpaIGstG90CxxDerB-2VBgnr4a9VsNqErWdDr/s1600/cob.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdqjL8W6Ji0zvHjc7yf8GPRv3gC19sTWsKiyxZACL8cCZ3PfZ65oHMdHkkgvR-rtdd-wVLL_2rtzih1B3H_KLdPwAheDhOeigj1-T_HZIOpaIGstG90CxxDerB-2VBgnr4a9VsNqErWdDr/s1600/cob.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Nahri sosem hitt a mágiában, de megvan a tehetsége hozzá: a 18. századi Kairó utcáin nem találni nála kiválóbb szélhámosnőt. De amikor Nahri véletlenül megidézi maga mellé Dárát, a hozzá hasonlóan dörzsölt és sötéten rejtélyes dzsinn harcost, akkor kénytelen elismerni, hogy a varázsvilág – melyről szentül hitte, hogy csupán a gyerekmesékben létezik – valódi. Mert Dára megoszt vele egy lélegzetelállító történetet: a tűz lényeitől hemzsegő forró, szélfútta sivatagon és a rejtélyes máridok nyughelyének otthont adó folyókon, az egykor szemkápráztató emberi világvárosok romjain és a hegyeken túl – ahol még az égben köröző ragadozó madarak sem azok, aminek látszanak – terül el Dévábád, a legendás bronzváros, melyhez Nahrit eltéphetetlen kötelék fűzi. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Dévábád bűbájokkal átitatott díszes bronzfalai és a hat dzsinntörzs kapui mögött régi ellentétek húzódnak. Amikor Nahri úgy dönt, hogy belép ebbe a világba, az érkezése egy évszázadok óta fortyogó háború kirobbanásával fenyeget. Nahri hamarosan kénytelen megtanulni, hogy az igazi hatalom kegyetlen és könyörtelen. Még a mágia sem védheti meg a nemesi intrikák veszélyes hálójától, és a legagyafúrtabb cselszövések is végzetes következményekkel járhatnak. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mostanában egyre több olyan regénnyel találkozom, amely valamilyen sivatagi világba kalauzol el. A Bronzvárosra elsősorban a borítója miatt figyeltem fel, utána pedig tartottam attól, hogy csupán egy újabb klisés történettel fogok megismerkedni. Viszont óriásit tévedtem, ugyanis hatalmas pozitív csalódásban volt részem. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nahri egy szegény sorban élő, piti kis szélhámos, aki ál-szertartásokon keresztül igyekszik megkurtítani a nemeseket. Az egyik alkalom félresikerül és megidéz egy nem is akármilyen dzsinnt, a legendás harcos Dárát. Ha nem lenne elég a sokk, hogy ő ténylegesen varázsolt, akkor a rejtélyes és jóképű harcos közli vele, hogy egy kihalt dév család elfeledett sarja és az élete veszélyben forog. E közben Dévábádban a politikai stabilitás vékony jégen táncol (haha-sivatagi poén), ugyanis a belső feszültség komoly erkölcsi problémákat vet fel. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nahri az ősi leszármazottja a déveknek, akiket az emberek dzsinnekként ismernek. Dára, a harcos egy Afsin, akik védelmezték a Náhid törzset, amibe Nahri is tartozik. Ők ketten menekülésre kényszerülnek az ifritek elől, akik megátkozott dzsinnek. Ám a biztonság helyett a kígyó fészkébe kerülnek, Dévábádban ugyanis a Kahtánik vannak trónon, akik anno letaszították onnan a Náhidokat. Az új konfliktus csak hab a tortán, hiszen a safitoknak nevezett félvérűek nyomora belső feszültségekhez vezetett a városban. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCg0t56AeRC8gN-WoT53guybY9cM_itLs4y0H60n5ttm0jV7lg688clCmgav2VlzK5sOcw9HtiOyRTpSrzi20r2TvNPR3p1IusY_n-1f0Bxb3NAmgOcpu48FN2vi1peiFczbvdMtkTP3FR/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="155" data-original-width="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCg0t56AeRC8gN-WoT53guybY9cM_itLs4y0H60n5ttm0jV7lg688clCmgav2VlzK5sOcw9HtiOyRTpSrzi20r2TvNPR3p1IusY_n-1f0Bxb3NAmgOcpu48FN2vi1peiFczbvdMtkTP3FR/s1600/giphy+%25281%2529.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Már az első pillanattól fogva beszippantott a regény hangulata. Egyből éreztem a bőrömön a forróságot és elképzeltem a talpam alatt ropogó homokot. Nahri a kezdetektől egy szimpatikus és belevaló főhősnek tűnt és élvezet volt általa egyre jobban megismerni a háttérvilágot. El sem hiszem, hogy az írónőnek ez az első, debütáló könyve. Hihetetlenül részletes történelmet, kultúrát, mitológiát dolgozott ki. Utólag utánanéztem a dzsinneknek és a ”valóság” remekül keveredett az általa elképzelt világgal. Minden szavát elhittem, azon sem csodálkoznék, ha létező népekről és országokról lenne szó. Viszont nagyon kell figyelni, mert könnyen el lehet veszni a kapcsolatok és lények hálózatában. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A jó összhang érdekében bizonyára közrejátszott az is, hogy a feszültség és a karakterek is hitelesre sikerültek. Hiába lett Nahri egy csoda, az elfeledett örökös, nem tudott megfelelni a hatalmas elvárásoknak. Ki tudna elképzelni ilyet, a hatalmas megváltó, aki nem tud alkalmazkodni a népe értékeihez?! Végre nem egy regény, amiben a főhős egyből elsajátít minden képességet már az első néhány próbálkozás után. Igenis kellenek a mélypontok, a kudarcok, amikből tanulni lehet. Külön tudtam értékelni, hogy a lány nem vette a vállára a világot, hogy ésszerűtlenül megmentsen mindenkit, hanem ráébredt az apró vereségek elkerülhetetlenségére. Igazi játékossá nőtte ki magát. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsjzVmHwFgLoWfjIKi8lMpVbe9_vW-GRdO5MSpvN1BdAIE9zwaXNoSAF-51JJG1IZ5FhR3RRWIIHw2WjxTkaI3gwI67xupaoGZBOvD0fPcip-7a2ZpQFmwnN7MGbBEXa5AodLHHghuiO-s/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="702" data-original-width="1264" height="177" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgsjzVmHwFgLoWfjIKi8lMpVbe9_vW-GRdO5MSpvN1BdAIE9zwaXNoSAF-51JJG1IZ5FhR3RRWIIHw2WjxTkaI3gwI67xupaoGZBOvD0fPcip-7a2ZpQFmwnN7MGbBEXa5AodLHHghuiO-s/s320/giphy+%25282%2529.gif" width="320" /></a>Másik oldalról megjelenik Dévábád problémája, ahol kemény soruk van a félvérűeknek, a safitoknak. Egy titkos szervezet tehetős tisztavérűektől igyekszik támogatást szerezni, hogy minél több safitnak tudjanak segítséget nyújtani (no meg ahogy szokás, fegyverkezni). Ebbe a bonyodalomba keveredik bele a király másodszülött fia, Ali, aki jóhiszemű ártatlansággal sokkal nyitottabban és ugyanakkor naivabban avatkozik az események láncolatába. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mindez a konfliktus persze nem újdonság, igaza volt az írónőnek abban, hogy ez a történelemben egy gyakori és ismétlődő felállást jelent, amire ő is remekül rá tudta húzni a mondanivalóját. A népek közötti harc a hatalomért remekül megjelenik és a király, Asszán, különösen életszerűen gondolkodik. Elsődlegesen a trónt tartja szem előtt és a saját fiaira is inkább bábokként tekint. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A fordulatok, a szerethető karakterek és a nagyon sok szívszorító pillanat csak mind hozzáadnak a Bronzváros értékéhez. Számos kérdés nyitott maradt a regény végén, de a következő részekben remélem azokra is fény derül.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: large;"><br /></span></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><span style="font-family: Georgia, Times New Roman, serif; font-size: large;">Lorelei</span></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet köszönöm szépen az Agave kiadónak! Rendeljétek elő ti is a regényt az alábbi <a href="https://www.agavekonyvek.hu/konyvek/bronzvaros" target="_blank">LINK</a>re kattintva.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-37047887182509398792019-03-17T22:14:00.003+01:002019-03-17T22:14:35.080+01:00Maggie Stiefvater: The Raven King – A Hollókirály (Hollófiúk #4) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8RNfycArC8xWJ9Kwm1d_VJrW6QU7iadXtK0wfSuHG2eI6vsiCqdKEgy7EUXoQ20MWHBKFBHhkre59s4nTGzO8cSJrJufEpNkiFtjk-S9dcM6eiQUeMcgWLmPg9Qd246jXWNRLqeh9YdC4/s1600/trk.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi8RNfycArC8xWJ9Kwm1d_VJrW6QU7iadXtK0wfSuHG2eI6vsiCqdKEgy7EUXoQ20MWHBKFBHhkre59s4nTGzO8cSJrJufEpNkiFtjk-S9dcM6eiQUeMcgWLmPg9Qd246jXWNRLqeh9YdC4/s1600/trk.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Óvakodj az élőktől! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ne bízz a holtakban! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Gansey már évek óta egy eltűnt király nyomait kutatja, és szép lassan a barátait is bevonja a küldetésbe: Ronant, aki álmokat rabol meg; Adamet, aki elérte, hogy más rendelkezzen az élete fölött; Noah-t, akinek már nincs is igazi élete; és Blue-t, aki szerelmes Gansey-be… miközben jól tudja, arra rendeltetett, hogy megölje a szerelmét. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A végjáték megkezdődött. Az álmok és a rémálmok egybefolynak. Szerelem és veszteség elválaszthatatlanná válnak. És a keresés már nem egy konkrét útvonalra szorítkozik. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A Hollókirállyal Maggie Stiefvater felteszi a koronát remekművére. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A legvonzóbb, legérzelmesebb, legelbűvölőbb mágikus világ, amit írói fantázia teremthet. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Még középiskolás koromban volt először szerencsém Maggie Stiefvater könyveihez. A farkasos sorozatát imádtam, a Hollófiúkkal ellentétben. Akkoriban valamiért nem nyűgözött le az ő történetük. Nagyon vontatottnak és unalmasnak találtam, úgy éreztem semmiről sem szól, de az újraolvasáskor már beszippantott a különös hangulata. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<u>Az előző részre nézve cselekményleírást tartalmazhat! </u></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Elérkezett a végjáték. Persephone halálát és a barlangi incidenst követően beindulnak az események. A természetfeletti radarok az egekben, káosz a köbön és kedvenceink a temetőben. Na de komolyra fordítva a szót elérkezett az idő, hogy (remélhetőleg) Gansey-t megcsókolják, Glendowert megtalálják, hőseink pedig megkapják a happy endet. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhogTzkw2osLRobcInWz0k9jBwBLQPEMDvzTSII7vupblBadQyEd3qpTkKmw3PiS-e4s_poIkLaqPqx2DbHmNVUDsd9djL9PZNrylq5rTBR-zO5f0QfI7B2liGRgpTcZVA0CF0HOlpaYnK/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="258" data-original-width="460" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhogTzkw2osLRobcInWz0k9jBwBLQPEMDvzTSII7vupblBadQyEd3qpTkKmw3PiS-e4s_poIkLaqPqx2DbHmNVUDsd9djL9PZNrylq5rTBR-zO5f0QfI7B2liGRgpTcZVA0CF0HOlpaYnK/s320/giphy.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon nehéz erről a sorozatról írni. Nem a legeseménydúsabb, de a vontatottságot elnyomja az a különös érzés, ami átjárja a sorokat. Az ember csak falja az egyik oldalt a másik után, várva, reménykedve a klisés események beteljesülésére, de amikor becsukja a regényt, csupán még több megválaszolatlan kérdés marad hátra. Az írónő elénk rak rengeteg elhintett megjegyzést, de olyan, mintha minden válasz csak még több kételyt szülne. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Én személy szerint már nagyon vágytam arra, hogy a regény végén kapjak egy szép kerek és katartikus befejezést. Egy jó 50-100 oldalt lezárásként, amiben minden apróság és utalás végre a helyére kerül, végre egyértelmű lesz. Számomra ugyanis a nagy misztikusság átesett a ló túloldalára és helyenként hiába olvastam a gyönyörű és egyedi gondolatokat, nem jött át a lényeg, az értelem. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Éppen ezért hiába imádtam a szereplőket és az ő hihetetlen fejlődésüket több köteten keresztül, nem tudtam teljes mértékben élvezni a történetet. Nem tudok nagyon semmilyen aspektusáról bővebben írni. Olyan volt, mintha egy számomra ismeretlen idegen nyelven olvasnám a regényt és csak a felét érteném. Pedig annyira fantasztikus legendát kapott a Hollófiúk. E mellé végtelenül színes és szeretnivaló főhősökkel párosult a cselekmény. Ennek ellenére a mellék-főgonoszok nagyon nevetségesre és haloványra sikeredtek, tényleg mintha egy gagyi filmet néznék. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9GqzrTVRTWzmDAgsGMamYujyMCDEh457H7qfr0puU_TInWkj_5KMm1Q5GZgTFRWHxss6d1I12t2X3nlAUM0KTMrwm1wuOaUU6cP95AZI6nMtX8fChRhAyjEuYlkGTT2yyjSWBcqTi8uQ-/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="230" data-original-width="540" height="136" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi9GqzrTVRTWzmDAgsGMamYujyMCDEh457H7qfr0puU_TInWkj_5KMm1Q5GZgTFRWHxss6d1I12t2X3nlAUM0KTMrwm1wuOaUU6cP95AZI6nMtX8fChRhAyjEuYlkGTT2yyjSWBcqTi8uQ-/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a>Sőt, nekem kicsit csalódás volt az összes olyan szál, amit Maggie annyira felhypeolt az előző részekben (például a Gansey halálát vagy Glendower megtalálását illető szálak alakulása). Sokkal de sokkal nagyobb csavarra és fordulatra számítottam volna egy olyan írónőtől, aki már felépítette ezt a zseniális háttérsztorit és ilyen mély karaktereket alkotott. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><u><i>- SPOILER -</i></u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mert persze, hatalmas bumm, hogy Glendower nem élt és ezáltal egyáltalán nem olyan befejezést kaptunk, amire számítottunk. Nem is azzal a ténnyel van bajom, hogy végülis sikertelen volt ez a küldetés. Az elbukásuk tette emberivé és földhöz ragadtá a sorozatot és ezzel egy nagyon is jó üzenete van a Hollókirálynak. De azért mégis, három köteten át reménykedtünk valamiben mi is és kicsit úgy jártunk, mint Gansey, halott csontokat találtunk a sorozat végén. Lehet, hogy én támasztottam hatalmas elvárásokat hozzá, de nekem igenis kellett volna az a robbanásszerű befejezés. Nem tudom, hogy ezzel a befejezéssel nem azt akarta-e Maggie elérni, hogy ugyanolyan ürességet érezzünk, mint Gansey? Hiszen mi is évek óta vártunk arra, hogy megismerjük a történet végét és mi is lehetne nagyobb csavar annál, hogy a kitartásunk eredménye a szürke valóság. Vagy csak túlgondolom. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: center;">
<b><i><u>- SPOILER VÉGE -</u></i></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Félreértés ne essék, szeretem ezt a sorozatot és ajánlom is olvasásra, mindenképpen egyedi történetről van szó. Csak egy nesze semmi fogd meg jólnál többre vágytam volna. Egy kicsit hagyom ülepedni a dolgokat és újra elolvasom, hátha akkor a helyére kerülnek a dolgok, esetleg jobban képen csapnak az apró utalások.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet köszönöm szépen a Könyvmolyképzőnek!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-88123562796344459152019-02-26T17:44:00.002+01:002019-02-26T17:44:29.781+01:00Alice Broadway: Ink (Ink-trilógia #1) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLIlK6Z4c7CDGIpMAedKpQsZATj3UkQTYX7QNj12HIxetps1OA-GyBeN0f_eBaoPjHHTx6EWE2QonguVGVJcuSumVSd1xquxAwSdD9-3RRchl_veBZIUonGoEBn7FMfHQHqOsQumL9G6CC/s1600/abi.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLIlK6Z4c7CDGIpMAedKpQsZATj3UkQTYX7QNj12HIxetps1OA-GyBeN0f_eBaoPjHHTx6EWE2QonguVGVJcuSumVSd1xquxAwSdD9-3RRchl_veBZIUonGoEBn7FMfHQHqOsQumL9G6CC/s1600/abi.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Képzelj el egy világot, ahol minden tettedet és életed minden jelentősebb eseményét a bőrödre tetoválják! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Saintstone-ban nincsenek titkok: születésed pillanatától kezdve megörökítik a bőrödön az elért eredményeidet, kudarcaidat és életed minden fontos pillanatát. Vannak megbecsült jelek, amelyek azt üzenik a külvilág felé, hogy jó ember vagy. És vannak szégyenletes jelek, amelyek árulóként megbélyegeznek. Leora az apja halála után abban talál megnyugvást, hogy az apja bőre gyönyörű történeteket mesél. Ez egészen addig tart, amíg Leora föl nem fedez az apja tarkóján egy jelet… a jel a Saintstone-ban elkövethető legnagyobb bűnt szimbolizálja. Leora rádöbben, hogy nem ismerte a saját édesapját. Miközben próbálja az igazságot kideríteni, megismerkedik Oscarral, aki egy bűnöző fia. Ahogy a fiatalok lassan közelebb kerülnek egymáshoz, Leorában úgy erősödik a kérdés: a fiú jelenti majd számára a megoldást, vagy csak bajt hoz a fejére? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Alice Broadway könyvére –kicsit sem meglepő módon- a borítója miatt figyeltem fel. Majd egyre inkább elkezdett foglalkoztatni, hogy vajon milyen módon épül be a tetoválások témája a regény történetébe? Összességében kissé ambivalens érzéseket tudhatok magam mögött, de lássuk is, hogy miért. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ahogyan a fülszöveg is írja, életed nagyon korai pillanatától fogva minden jelentőségteljes mozzanatodat valamilyen tetoválás formájában meg kell örökítened a bőrödön – legalább is, ha nem szeretnél a társadalomból kirekesztett és üldözött személlyé válni. Leora emberei szerint ugyanis a bőrödön hagyott nyomok elárulják mások számára, hogy te milyen ember is vagy/voltál valójában. Ha pedig mindezek alapján méltónak talál egy bizottság az öröklétre, akkor a bőrödet egy könyv formájában megőrizhetik az utódaid. Az életedet végiglapozva nem fognak elfelejteni. Mindeközben Saintstone kormányzója elszántan igyekszik felszámolni az üresbőrűek fenyegetését és kárhozatra ítélni mindazokat, akik segítették őket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Leora pont olyan élethelyzetekbe kerül, ami által megismerhetjük a társadalom működését. Elsőként édesapja sajnálatos halálával szembesülünk, ami végigkalauzol a könyvkötési és ítélethozatali folyamatokon. Mindeközben azt is végigkövethetjük, hogyan történik a szakmaválasztás. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Megmondom őszintén nekem kicsit furcsa volt az alapfelállás. Azt hittem, hogy a tetoválások vagy valami mágikus úton jelennek meg a bőrön, vagy a kormány által kötelezően előírt mintákat kell magukra varratni. Nem hittem volna, hogy ők szabadon is megválaszthatják milyen koncepció alapján készítsék el a saját élettörténetüket. E mellett nekem az egész emlékezés kérdése kissé feleslegesen túlmisztifikált és mesterkéltnek hatott. Mármint miért felejtenéd el a szeretteidet a bőréből készült könyv nélkül? Szerintem semmivel sem mondott többet az illető történetéről és életéről a tetováláskönyv, mint mondjuk egy festmény/kép/családi anekdóták. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Talán pont emiatt, de az egész üresbőrűek köré kialakított negativitás sem ütött akkorát. Milyen veszélyt hordoznak magukban azok, akiken nincs tetoválás? Nem látjuk, hogy mennyire jók vagy rosszak? Hiszen az igazságot ennél sokkal könnyebben is lehet manipulálni, tetoválások ide vagy oda. Sokkal nagyobb kockázatot jelentettek volna a társadalom számára, ha például veszettséget/járványt terjesztenek a simabőrűek nem is tudom én. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Persze értem, hogy az írónő nagyon szépen be akarta mutatni a társadalmi diszkriminációt egy ilyen alternatív világon keresztül, csak az egész olyan, hogy is mondjam, komolytalanra sikerült? Túl ártatlannak és távolinak érzem a szereplőket, kiszámíthatónak és jól követhetőnek a csavarokat. Igazából az összes disztópia elem kliséit kimeríti, talán a szerelmi szál nem volt végre olyan hangsúlyos. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A fentiek miatt nem hiszem, hogy folytatni fogom a sorozatot, lassan egy hónappal az olvasása után sem érzem a késztetést a második rész iránt. Sajnálom, a borító mindenesetre gyönyörű, sőt meg is ihletett és nemsokára hozok egy fanartot! </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
A könyvet köszönöm szépen a Maximnak!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-60142835289511810592019-02-12T21:17:00.001+01:002019-02-12T21:17:49.649+01:00Colleen Hoover: Verity<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNA2owb8SKtPuTOwY8bTlMC2cW8AtSHGEqtrOU3PU4kFrbryJRSfceHCvAcLL_42bC9xqiy1gcIXQ9Gij1V55jwCsF1iVcjO0bFhRF6DOKYspn5okgE3ZoIRXBhfNd8hAxaDVkgvgZVipu/s1600/verity.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNA2owb8SKtPuTOwY8bTlMC2cW8AtSHGEqtrOU3PU4kFrbryJRSfceHCvAcLL_42bC9xqiy1gcIXQ9Gij1V55jwCsF1iVcjO0bFhRF6DOKYspn5okgE3ZoIRXBhfNd8hAxaDVkgvgZVipu/s1600/verity.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Lowen Ashleigh épp egy anyagi csőd szélén álló íróként élte mindennapjait, amikor elfogadta élete ajánlatát. Jeremy Crawford, aki egyben a bestseller szerző, Verity Crawford férje is, felbéreli Lowent, hogy sérült felesége helyett fejezze be a világhírű könyvsorozatát. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Lowen ellátogat a Crawford birtokra, abban bízva, hogy átrágva Verity több évnyi jegyzetelését és vázlatait, elég anyagot talál ahhoz, hogy nekikezdjen a projektnek. Ám Lowen a legkevésbé sem számít arra, hogy a káosz uralta irodában egy olyan befejezetlen önéletrajzi regényre bukkan, amelyet Verity a kíváncsi tekintetek elől rejtegetett. Töredelmes vallomások sorozata követi egymást az oldalakon, beleértve Verity emlékeit a lánya halálának napjáról. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Lowen úgy dönt, hogy rejtve tartja a kéziratot Jeremy elől, tudván, hogy a tartalma lesújtaná a már így is gyászoló édesapát. Ám ahogy Lowen érzései egyre erősödnek Jeremy iránt, ráébred a számos előnyre, amire szert tehetne, ha Jeremy elolvasná felesége szavait. Hiszen hiába Jeremy odaadó szerelme sérült felesége iránt, ha a borzasztó igazságra fény derülne, a férfi többé képtelen lenne szeretni Verity-t. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ömlenghetnék egy sort CoHo eddigi munkásságáról, de azt hiszem felesleges. Aki követi az értékeléseimet a műveiről, az tudhatja, hogy kevés kivétellel az egyetlen olyan szerző, akinek a romantikus könyveiért rajongok. Így külön örültem, amikor megtudtam, hogy a megszokott mellé kapunk egy pszicho-thriller szálat is. Sőt, kíváncsi voltam miképp tudja mindezt beépíteni az írónő a megszokott felállásba. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lowen egy véletlen folytán összetalálkozik Jeremy-vel, a szexi, segítőkész és ráadásul jóképű idegennel. Ám útjaik ezután is keresztezik egymást, amikor a férfivel egy meetingen is összefut. Kiderül, hogy a híres szerző, Verity Crawford egy sokkal súlyosabb sérüléssel él együtt, mint azt az ügynökei a rajongóival elhitették. Képtelen folytatni világhírű könyvsorozatát, éppen ezért az új társszerzői szerepet Lowennek ajánlják fel. A lány kutatómunkába kezd a Crawford házban, de arra még ő sem számított, hogy egy elmebaj közepébe csöppen. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A regény elején már magába szippantott a CoHo féle atmoszféra. Lowennel együtt szinte én is érezem a betonból áradó hőt, az utca zaját, elragadtak az ő érzései is. Nagyon kíváncsi voltam, milyen módon épül be a pszicho-thriller szál a cselekménybe és két fő irányvonalon gondolkodtam. Az egyik túl egyértelmű volt, pláne, hogy valaki lelőtte volna az elején, így csak a másik lehetőség maradt. Ami sajnos igaznak is bizonyult. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mármint, CoHóban pont azt szeretem, hogy kiszámíthatatlan. Hogy érezzük a szenvedést, amitől<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPfip3Z6f3UlRssSG7I2dnTxRFGfFhDgnQFFR6Nf4BkVRKu9bWGT9nUxrMYb8oXTb0hwXNjCGpOA1hxEc4O52Lsdo-u6rznIB95Bd4Vqt0cFnYZ40cQJ8PQUhtcSSVl0p-KqkpV0S6r19q/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="373" data-original-width="500" height="148" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPfip3Z6f3UlRssSG7I2dnTxRFGfFhDgnQFFR6Nf4BkVRKu9bWGT9nUxrMYb8oXTb0hwXNjCGpOA1hxEc4O52Lsdo-u6rznIB95Bd4Vqt0cFnYZ40cQJ8PQUhtcSSVl0p-KqkpV0S6r19q/s200/giphy+%25281%2529.gif" width="200" /></a></div>
szabadulnánk, várnánk a megkönnyebbülést, amit meg is kapunk, miután még egyet csavart a szívünkben lévő tőrön. Ám itt elég hamar tudta az ember lánya, hogy milyen szakadékba vezet minket az írónő. Olyan volt olvasni, mint amikor tudod, hogy valamit nagyon elrontottál és várod, hogy mikor jön valaki, hogy jól az arcodba dörgölje és megbüntessen érte. Talán pont ez ösztönzött arra, hogy faljam a lapokat, egyszerűen vártam, hogy mikor történnek a borzalmak. Rettegtem, hogy milyen módon következik be mindaz, amire minden jel utalt.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hiába borzasztottak el Verity önéletrajzi történetei, az egész csak egy vihar előtti csend volt, amit mindannyian éreztünk. Lowen sem akarta elhinni, Jeremy pedig talán a lelke legmélyén mindent tudott. Őszintén nem csodálkoztam volna azon, ha az események végére mindenki meghasonlott személyiséggé vált volna. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRwKgTPIssaFPYWAtEoqIRqPvWYiMFGn128lJ6kDEoaV-hlvMCYwBxK5E-Cu2kOyuMzdo0RudCzFRcNa4cfmUeDrD-EWDKNfW1T6DqRUillZ7qhVBE3iIkJoFnvi0P52tHuTIFdJYnJw6D/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="180" data-original-width="320" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiRwKgTPIssaFPYWAtEoqIRqPvWYiMFGn128lJ6kDEoaV-hlvMCYwBxK5E-Cu2kOyuMzdo0RudCzFRcNa4cfmUeDrD-EWDKNfW1T6DqRUillZ7qhVBE3iIkJoFnvi0P52tHuTIFdJYnJw6D/s200/giphy+%25282%2529.gif" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Egyfajta kettősség van bennem. Egyrészt CoHo tényleg zseniálisan írt most is, képtelen voltam letenni a regényt és ráfüggtem. Nem akartam foglalkozni se a háztartással, se a főzéssel, csak olvasni akartam. Másrészt tudtam mi lesz a vége, csak reménykedtem benne, hogy mégis meglepődök. S bár a legvégén tényleg van még egy apró csavar, ezúttal elmaradt a katarzis. Lehet azért, mert az igazi válasz függ a levegőben. Sajnos ennél kevésbé titokzatosan nem is tudtam volna írni erről a könyvről, hiszen nagyon nehéz úgy véleményezni, hogy ne spoilerezzek semmit. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében egyszer megérte elolvasni, sőt nem rossz ez a könyv, de nekem picit elmaradt a megszokott szinttől. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-40341174652483531872019-02-09T16:37:00.000+01:002019-02-09T16:37:57.504+01:00Szaszkó Gabriella: Beszélj hozzám (Pennington-testvérek #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_dZu2adRa2r-SaY469LG0CLHjU81WMvcIwbRQ7_iwWvIYvdPhjGm0D8CNxVdgT7Exb8m2jlODh3x_lY5wzSafJMPEC_lHEchM-oS_ucUyaOZEWLs7oHOl9jwfhnoBYnIrlssh-VWcNtIY/s1600/bh.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="200" data-original-width="600" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj_dZu2adRa2r-SaY469LG0CLHjU81WMvcIwbRQ7_iwWvIYvdPhjGm0D8CNxVdgT7Exb8m2jlODh3x_lY5wzSafJMPEC_lHEchM-oS_ucUyaOZEWLs7oHOl9jwfhnoBYnIrlssh-VWcNtIY/s1600/bh.png" /></a></div>
<i><span style="text-align: justify;"><br /></span></i>
<i><span style="text-align: justify;">Amy Forester élete nem könnyű; úgy tűnik, senki sem érti meg tetteinek mozgatórugóit. Amy a híres íróval, David Penningtonnal él párkapcsolatban. A férfi nem olyan régen publikálta gyerekkori memoárját, amiből ország-világ számára kiderül, hogy Amy korábban az író bátyjával, Chrisszel járt jegyben. David testvére öngyilkosságát követően határozza el, hogy megosztja mindenkivel gyermekkora borzalmait, alkoholista édesanyjuk bántalmazásait és zűrös kapcsolatát Amyvel. </span></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Amy a rágalmazások után dönt úgy, hogy megírja a saját történetét, és elmélyed a múlt eseményeiben. Emlékeit a Pennington fiúkról egészen a megismerkedésüktől kezdi, majd elmeséli Chrisszel való kapcsolatát, és azt, hogy milyen is volt egy súlyosan önbántalmazó fiú és drogfüggő testvére mellett élni. Bár az írás ad némi megkönnyebbülést neki, de a visszaemlékezés és Chris halálának közelgő évfordulója feltépi a fájó sebeket. Vajon sikerül majd Amynek a felszín felett tartania Davidet? Túlélheti szerelmük a próbatételt? Egyáltalán lehetséges egy elvesztett személy árnyékában felépíteni egy párkapcsolatot? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy belekezdjek-e a Pennington-testvérek sorozat második részébe. Pedig Szaszkó Gabriella levett a lábamról az első résszel. Nagyon élethűen írta le a történéseket és teljesen magába szippantottak az események. A tavalyi év egyik legkellemesebb meglepetése volt a <i>Maradj velem</i>. A folytatással kapcsolatos hezitálásom fő oka, hogy Amy szemszögén keresztül láthattuk a dolgokat, akit –oly sok David rajongóhoz hasonlóan-, én sem tudtam megkedvelni. Nem akartam átélni, hogy mivel próbálja úgymond igazolni a tetteit. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
David könyve, a Maradj velem hatalmas sikert aratott. Ám a hírnév mellett megjelentek a rosszakarók is, akik egyből bűnbakot csináltak Amy-ből. Mindez váratlanul érte a lányt, ráadásul korában nem is kérte Davidet, hogy álnéven szerepeltesse őt a történetben, így minden ismerőse előtt nyitott könyvként szerepeltek a tettei. Chris halálának évfordulójához közeledve feltolulnak benne az érzések és emlékek. Davidhez hasonlóan az írásban talál menedéket, így végigkövethetjük Chrisszel való kapcsolatát a kezdetektől fogva. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW-KM2631wJuwebfof5yYj4pVnQY9IlCeyeQ8GJLyUeOvx-V_Rq-Abk8k05cLjEl6qJ3JqRCHf7OKeCg8pP50A9bgmJTSzNst3j1EDtAY2JZgGk87D8sVwZNP54PQehq4L6OSklspnYXWW/s1600/51544788_372903666869247_1454716860653109248_n.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1189" data-original-width="1600" height="237" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjW-KM2631wJuwebfof5yYj4pVnQY9IlCeyeQ8GJLyUeOvx-V_Rq-Abk8k05cLjEl6qJ3JqRCHf7OKeCg8pP50A9bgmJTSzNst3j1EDtAY2JZgGk87D8sVwZNP54PQehq4L6OSklspnYXWW/s320/51544788_372903666869247_1454716860653109248_n.jpg" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Végül úgy éreztem, hogy túlságosan is a szívemhez nőtt ez a történet ahhoz, hogy megfosszam Amy-t egy második esélytől (jézusom, mintha már én is egy kapcsolatban élnék velük). Eleinte nagyon kíváncsian vártam, hogy felfedezhetem, a lány hogyan élte meg a Pennington-testvéreket ért bántalmazásokat. Hogy láthatom, miképpen próbálta támogatni Christ. Ugyan David szemén keresztül már 1-2 dolgot megtudhattunk a kapcsolatukról, de Amy személyes élményei által részletesebben végigkövethettük az életüket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Viszont azt kell, hogy mondjam még nagyobb katyvasz kerekedett a történetből, mire azt megismertük Amy szemszögén keresztül is. Amíg középiskolások, lényegében gyerekek voltak, addig egészen normálisan haladt minden a mederben. Mármint a lány szintén fiatal lévén, nem tudta a helyzetet olyan mértékben felmérni és kezelni (valamint ezáltal befolyásolni), hogy bármit is felróhassak neki. Sőt, még később is bennem motoszkált a gondolat, hogy mennyire nehéz lehetett nézni, ahogy az ember, akit szeret, a szemei előtt teszi tönkre magát. Hogy hiába próbál segíteni, ő egyszerűen kevés, ő nem elég ahhoz, hogy Chris élni akarjon. Belegondoltam mennyire fájhatott a tudat, hogy a szerelmednek nem vagy elég, hogy az életet válassza a kínok helyett. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ám ezeket az érzéseket erősen beárnyékolta, hogy Amy igenis önző volt. Rengetegszer olvashattunk arról, hogy a Chrisszel való szexuális életén (és annak gyakori hiányán) csámcsog, hogy más férfiakról, pláne a szerelme öccséről fantáziál. Úgy éreztem, hogy a társadalmi nyomásnak való megfelelési kényszerét sokkal jobban ráerőltette Chrisre, mint az empátiáját. Házasság, gyerek, valahogy mindegyik kiemelt prioritást élvezett nála, holott tudta, hogy Chris egyszerűen nem elég stabil ahhoz, hogy például egy gyereket felneveljen. De megoldások helyett, csak a hibáztatás és gyanúsítgatás ment, ami veszekedést veszekedés hátán szült. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tovább idegesített, hogy Amy tényleg nem tudott dönteni a két fiú között. Nagyon elkeserített és <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg29SqFT5HLQ6o2KX6aDvbPxh8L1l60M4oC-gLgiwHFc61LkzRD_EsbfZWeYmTJ9DZBzAbMbInJq_3qkjEqon0bKhnxQO90-FkH8RRLQXBPnobs7obEgvrpXVVQxRvXN9bzDXmrqoUwQsfu/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="211" data-original-width="205" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg29SqFT5HLQ6o2KX6aDvbPxh8L1l60M4oC-gLgiwHFc61LkzRD_EsbfZWeYmTJ9DZBzAbMbInJq_3qkjEqon0bKhnxQO90-FkH8RRLQXBPnobs7obEgvrpXVVQxRvXN9bzDXmrqoUwQsfu/s1600/giphy.gif" /></a></div>
megdöbbentett, hogy már a Chrisszel való kapcsolatának milyen korai szakaszán epekedett David után. Mintha kéznél akarta volna tartani mindkettejüket, hogy senki másé ne lehessenek. Kicsit a megszállottjukká vált, de a terheiket nem tudta ő is cipelni. Képtelen volt könnyíteni az életükön, sőt képtelen volt feladni és otthagyni őket. Úgy érzem, mintha ő egy újabb ”kínzóeszközük” lett volna. Tudta, érezte mennyire vonzódik Davidhez és mégis ottmaradt Chris mellett. Aki persze nem volt hülye, látta az egészet a szemei előtt lejátszódni, amitől persze még nyomorúságosabb lett. De Amy nem tudott szakítani velük, az kellett volna, hogy a fiúk küldjék el. Ahelyett, hogy megkedveltem volna a lányt, még inkább elborzasztott, hogy Chris öngyilkossága után egyből rávetette magát Davidre. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében most jövök rá arra, hogy annyira mély karaktereket alkotott Szaszkó Gabi, hogy nem a történeten, a cselekmények logikusságán gondolkodtam, hanem a szereplők személyiségén és tettein. Nagyon kerekre sikerültek főhőseink, az írónő írásmódja pedig továbbra is beszippantott, teljes mértékben átéltem az eseményeket, az érzéseket és dilemmákat. Amy-hez hasonlóan kicsit én is képtelen vagyok feladni ezt a sztorit, szóval nem kérdés, hogy elolvasom a harmadik részt. Bár Amy-t sajnos most sem sikerült megszeretnem, nagyon érdekel mi lesz a történetük vége. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kedves Szaszkó Gabriella, köszönöm az élményt!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet nagyon szépen köszönöm a Maxim Kiadónak! A regényt <a href="https://www.olvas.hu/termekek/mx1182-beszelj-hozzam" target="_blank">IDE </a>kattintva tudjátok ti is megvásárolni!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-88730324649500323252019-01-18T22:53:00.000+01:002019-01-18T22:53:02.501+01:00Christelle Dabos: Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban (A tükörjáró #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGg2WscpFTYrugygslYGcZNgRUPyEbGFQKOUCdYo50QJm_5SbNiuoptfw7F-vyE8uSJKlgMBPQb0ZVeFDfyTWtFFhSHsHY_gYohP0c5mcaTv5DI020w3jfsOaF9ETXS62uAl56vE6IY3P7/s1600/dabos2.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGg2WscpFTYrugygslYGcZNgRUPyEbGFQKOUCdYo50QJm_5SbNiuoptfw7F-vyE8uSJKlgMBPQb0ZVeFDfyTWtFFhSHsHY_gYohP0c5mcaTv5DI020w3jfsOaF9ETXS62uAl56vE6IY3P7/s1600/dabos2.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>2017 egyik legnagyobb ifjúsági könyvsikere, A tél jegyesei végre folytatódik! A Tükörjáró-sorozat második részében a Sark kegyetlen világába száműzött Ophélie hirtelen az érdeklődés középpontjába kerül. Nemcsak különleges képességeire derült fény, hanem arra is, mekkora fenyegetést jelent ellenségei számára. Nincs más választása, minthogy saját maga leplezze le az udvari intrikákat. Ebben a különösen veszélyes helyzetben pedig csak titokzatos vőlegényére, Thornra számíthat. Eközben rejtélyes eltűnések tartják izgalomban az udvart, Ophélie pedig hirtelen egy nyomozás kellős közepébe csöppen, amelynek végén talán megtalálhatja az igazságot a Délibábosok keltette illúziók mögött. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i><br /></i></div>
<div style="text-align: justify;">
Bár A tél jegyeseit szerettem, különösképpen a könyv hangulatát és a világot, a vontatottság számomra sokat rontott az összképen. Ennek ellenére kétség sem férhetett hozzá, hogy nekilátok a folytatásnak és mennyire jól tettem! A Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban ugyanis sokkal többet nyújtott az első résznél. A továbbiakban az előző részre nézve spoileresen folytatom. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Immár mindenki számára köztudott, hogy Ophélie Thorn úr menyasszonya. Éppen ezért védelemre szorul, hiszen a névlegességgel már célpont is került a hátára. Teljességgel az udvari intrikák közepébe csöppent, még az örökké feledékeny Faruk nagyúr figyelmét sem kerülheti el. Ha nem lenne elég ennyi stressz az olvasó lány számára, eltűnések és halálos fenyegetések nyomába is kell erednie, ha menteni akarja a bőrét. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Kezdjük a világfelépítéssel, mert az továbbra is fantasztikus és magába szippantja az embert. A második rész is őrzi a hihetetlen leírásokat, egyszerűen megelevenednek a lapok, a képek az olvasó előtt. Alkotni imádó énemet egyből meg is ihlette számos jelenet. Bár ebben a részben is gyakran éreztem azt, hogy 50 oldalnyi cselekményt rövidebben is össze lehetne foglalni, már egyáltalán nem zavart. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpbxjeYWSjJuMRUdnN3d4OH9_-WK4TUHHS2dOVOy_E_Zh7hU9cp4ugSZeLTtUIM0ZkVXOY4CFKiZjra4tmxl-eAHT5P3b16LtpMfG5APdmVqm-_zFOtX1BlEQF-OG1fLvIH-6SAwX9jvOd/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="225" data-original-width="400" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpbxjeYWSjJuMRUdnN3d4OH9_-WK4TUHHS2dOVOy_E_Zh7hU9cp4ugSZeLTtUIM0ZkVXOY4CFKiZjra4tmxl-eAHT5P3b16LtpMfG5APdmVqm-_zFOtX1BlEQF-OG1fLvIH-6SAwX9jvOd/s320/giphy+%25282%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ugyanis a remek hangulat mellé kaptam egy titokzatos, életeket fenyegető nyomozós szálat, ami nagyon jót tett a szereplőknek és a cselekménynek is. Ophélie személyében végre hatalmas fejlődést éreztem. Jó volt látni, hogy végre kiáll magáért és az elhatározásaiért, hogy képes határozottan fellépni és olykor nemet mondani. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hogy történjék bármi, a lány támogatja azokat, akik fontosak a számára, rangtól, származástól függetlenül. Egyre több szereplőt zártam a szívembe a Sarkról, ugyanis végre közelebb kerülhettünk például Berenilde-hez, Archibaldhoz de még Thornhoz és Farukhoz is. Sokkal kerekebbnek éreztem a történetet az új információk fényében, a karakterek pedig végre megkapták az igazán megérdemelt mélységüket. Kifejezetten örültem, hogy a családfők hátteréről sejtelmesen adagolva egyre több titok derült ki. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhb8XXVbEvjBk-FVY4rFCgrgUzBwxJ3HKaN2HYYHmV9QMduhyphenhyphenmTMIUowm-s8TBhQpx1jVFAZ3sIYb3ivCAFNuii1gc4Jm2WkawcNxZ9p3TfUWbkNYefiTjbTpl9PsbNUBjpA5jtr7_SQTJ9/s1600/giphy+%25283%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="480" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhb8XXVbEvjBk-FVY4rFCgrgUzBwxJ3HKaN2HYYHmV9QMduhyphenhyphenmTMIUowm-s8TBhQpx1jVFAZ3sIYb3ivCAFNuii1gc4Jm2WkawcNxZ9p3TfUWbkNYefiTjbTpl9PsbNUBjpA5jtr7_SQTJ9/s200/giphy+%25283%2529.gif" width="200" /></a>Nagyon tetszett Ophélie személyiségkeresése. Új helyen, új emberek között elengedhetetlen, hogy változzunk, pláne, ha még érzelmileg is kötődni kezdünk hozzájuk. Egyszerűen megváltoztatnak, na. Az, hogy tetszik-e, amit a tükörben látunk a változás után, hogy elfogadjuk-e így önmagunkat, vagy egyáltalán hajlandóak vagyunk-e szembesülni önmagunkkal valami hihetetlenül szépen épült be a cselekménybe. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A szerelmi szálat sem hagyhatom ki. Ebben a részben ugyanis már erőteljesen szurkoltam Ophélie kisasszony és Thorn úr párosának. Gyönyörűen csordogáltak kettejük pillanatai és a köztük elmélyülő tisztelet?bizalom? csak még jobban előhozta a fangörcsölő énemet. Én őszintén nem bírok várni még közel egy évet a folytatásra. Ilyen az én formám. Végre eljutottam angolból arra a szintre, hogy holmi kis függővégek ellenére angolul falhassam a folytatásokat. Erre kifogok egy francia sorozatot. Na ilyen az én formám. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Olvassátok és szenvedjünk együtt a hiánytól.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet nagyon szépen köszönöm a Kolibrinek! A könyvet <a href="http://kolibri.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/rejtelyes-eltunesek-a-holdvilagban/" target="_blank">IDE </a>kattintva ti is megrendelhetitek!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-46965746376320218462019-01-06T15:24:00.004+01:002019-01-06T17:25:48.628+01:00Sara Holland: Everless (Everless #1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9dEpdGxmds2fmmukjzvvwfrovDoidIZIb1HglK4gK2uBAao2lefp5PY9M2i6xpBlN8pR8T7UBZAKQimHbKRcPTarxFlO-E5pJ-w6hUFDguiCU5GMBtUDJXMDUmLUWU1nPrWxRXAuMQHic/s1600/everless.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh9dEpdGxmds2fmmukjzvvwfrovDoidIZIb1HglK4gK2uBAao2lefp5PY9M2i6xpBlN8pR8T7UBZAKQimHbKRcPTarxFlO-E5pJ-w6hUFDguiCU5GMBtUDJXMDUmLUWU1nPrWxRXAuMQHic/s1600/everless.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Sempera királyságában idővel fizetnek, amelyet kivonnak a vérből, vashoz kötnek és meg is esznek azok, akik tovább akarnak élni. A tehetős arisztokraták, például a dúsgazdag Gerling-család, halálra adóztatják a szegényeket, hogy évszázadokkal megtoldhassák saját életüket. Senki sem gyűlöli jobban a Gerlingeket, mint Jules Ember, aki tíz éve az apjával együtt a szolgálatukban állt, amíg egy végzetes baleset arra nem kényszerítette őket, hogy éjnek évadján meneküljenek el a fényes kastélyból. Amikor Jules rájön, hogy az apja haldoklik, tudja, hogy vissza kell térnie Everlessbe, időt kell szereznie az apjának, mielőtt örökre elveszítené. Ám a visszatérés Everlessbe több veszéllyel – és kísértéssel jár – mint Jules várta. Hamarosan beletéved a sötét titkok mocsarába, és nem tud választani két testvér között, akikről azt hitte, hogy sohasem fogja viszontlátni őket. Döntéseivel megváltoztathatja a sorsot – sőt, magának az időnek a sorsát.</i> </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem titok, hogy elsőként a könyv borítója fogott meg, sőt a történetről úgy alapvetően nem sokat tudtam, mielőtt beleolvastam volna. A vélemények és értékelések is elkerültek, így teljesen tudatlanul tudtam belevágni Everless kalandjaiba. Végül elég vegyes érzésekkel csuktam be a könyvet. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Adott Sempera, ahol az emberek véréből vérvasat csinálnak, ami lényegében a fizetőeszközük. De ennek a véráldozatnak megvan az ára, ugyanis a vérvasak értéktől függően éveket vesznek el az ember életéből. Vagyis konkrétan az éveiddel fizetsz mindenért. A szegény réteg napjai szó szerint meg vannak számlálva, míg a nemesek akár több száz évig is elélhetnek. Ebből próbál kitörni Jules, amikor Everlessbe szökik, hogy megmentse édesapját és pénzt keressen. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtXsWKz-MvR5SZ4De0OXc7hyULhN1of8uWzCd1XS78npDotDBFNlEevg8_D3203Wuh2DEQSMtRgngwY1JviP-g264Uxr37ReHtDrLkCNn42dHN8WW801KIACFDmy93szlBG-kFM4LIvui0/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="360" data-original-width="480" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjtXsWKz-MvR5SZ4De0OXc7hyULhN1of8uWzCd1XS78npDotDBFNlEevg8_D3203Wuh2DEQSMtRgngwY1JviP-g264Uxr37ReHtDrLkCNn42dHN8WW801KIACFDmy93szlBG-kFM4LIvui0/s200/giphy.gif" width="200" /></a><br />
Amikor mindez kiderült az első pár oldalon, hirtelen lehidaltam, hogy micsoda zseniális párhuzamot állított fel az írónő a történet és a való életbeli hitelesek között. Nekem legalábbis az adócsapdába került emberek jutottak az eszembe, akik konkrétan úgy érezhetik, hogy megszakadnak az adósságuk rendezésében és heteket, éveket áldoznak fel az életükből, hogy vissza tudják fizetni a kölcsöneiket. Aztán más lehet, hogy nem így fogta fel, de hé, ahány ember, annyiféle nézőpont. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
E mellett nagyon jó kis legendát kaptunk a Királynő és az Alkimista ősi csatározásának képében. Már az első oldalaktól kezdve elgondolkodhatott azon az olvasó, hogyan fog mindez becsatlakozni Jules mindennapjaiba. Kár, hogy pozitívumként ennyit éltem meg, mert a főszereplő számomra elvitte a történetet és sajnálatos módon nem a jó irányba. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nem tudom, hogy a fordítás mennyiben játszott közre (ami megjegyzem helyenként eléggé nehézkesre sikeredett félrefordításokkal tűzdelve), de a lány olyan kis butácskának hatott. Tipikusan az a karakter, aki szembe megy a józan ésszel, nem törődve azzal, hogy a tetteivel másokat sodor veszélybe. Hiába figyelmeztették többen is, ő csak azért is a saját feje után ment. Nem volt a szereplőnek mélysége, nem láttunk bele a gondolataiba (bár lehet nem is voltak), egyáltalán nem tudtam kötődni hozzá. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG_XG-4vNbpa5J3IlF-IOaopawCCVFv2VwC4wqYxk-AxLCJ7q7tAJgj6sVZY_z9BdJ58SJ5UOJzpwMslKi842_KGC9Y5FZyitDoj6o9kxw32T__y0inND0XgFaC1kZcGPBkFqAfCNywuiV/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="282" data-original-width="500" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgG_XG-4vNbpa5J3IlF-IOaopawCCVFv2VwC4wqYxk-AxLCJ7q7tAJgj6sVZY_z9BdJ58SJ5UOJzpwMslKi842_KGC9Y5FZyitDoj6o9kxw32T__y0inND0XgFaC1kZcGPBkFqAfCNywuiV/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Egy életveszélyes szituációban is csak a gyerekkori plátói ””szerelmére”” tudott gondolni, akinek persze megint olyan karaktermélység jutott, mint egy betemetett vízelvezető ároknak. Olyan, mintha Roant kirakták volna, hogy tessék, nézzétek, jól néz ki és ennyi. Jules nevetséges barátnői viszonyát is végigkövethetjük a hercegnővel, Ina Golddal, akivel persze két hét alatt életre szóló bizalmi kapcsolatot alakít ki. Mert miért is ne bíznád rá minden titkodat egy vadidegen szolgálóra? Sőt, a vicc, hogy hozzá jobban kötődött, mint az emberhez, aki felnevelte. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A főgonosz kilétét sejteni lehetett, ő szintén kicsit gyengére sikerült, bár a számlájára írom, hogy legalább tényleg kegyetlen. Nem félt cselekedni, nem halogatta a brutalitást, így legalább nem jut mindenkinek a happyendből.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében egy nagyon jó háttérvilággal rendelkező könyvet olvastam, de a szereplők terén van még mit fejlődnie az írónőnek. Egyszeri elolvasásra elmegy, de szerintem a kategóriájában találunk nála kiemelkedőbbeket is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet köszönöm szépen a Maxim Kiadónak!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet <a href="https://www.olvas.hu/szerzok/sara-holland" target="_blank">IDE </a>kattintva ti is megrendelhetitek!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-11271462476213502042018-11-17T14:44:00.001+01:002018-11-17T14:44:47.587+01:00Jessica Townsend: Morrigan Crow négy próbája (Nevermoor #1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQp365x7p7h6s49NEauOHAXY6anG01aoDAwwSuBuUvQoDzocJN5kMaaOTjKlqd2cB3zZSugbZekOlSaZnpqFpCRNNMYT2XJ9R_gl4T0EFLD7VRUoO6ImDlDTYRmdlMuJaL2om2wIh9BieC/s1600/nm.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQp365x7p7h6s49NEauOHAXY6anG01aoDAwwSuBuUvQoDzocJN5kMaaOTjKlqd2cB3zZSugbZekOlSaZnpqFpCRNNMYT2XJ9R_gl4T0EFLD7VRUoO6ImDlDTYRmdlMuJaL2om2wIh9BieC/s1600/nm.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Morrigan Crow elátkozott gyerek. Mivel épp Napszálltakor született, őt okolják minden bajért: ha megdöglik a konyhamacska, ha szívrohamot kap a kertész. Ám ami ennél is szörnyűbb, hogy a 11. születésnapján, pontban éjfélkor meg kell halnia. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Csakhogy épp mielőtt tizenkettőt ütne az óra, az ajtóban megjelenik egy különös férfi, és azt kérdezi: „Mondd csak, akarsz-e élni?” Jupiter kimenti a Füst és Árny Vadászainak karmából Morrigant, és egy titokzatos városba, Nevermoorba viszi. Ahhoz azonban, hogy maradhasson, és felvételt nyerjen a Csudálatos Társaságba, a lánynak négy próbát kell kiállnia. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Az élete a tét: ha sikerül, biztonságban élhet tovább Nevermoorban, ha nem, el kell hagynia a várost, és szembenéznie a végzetével. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Váratlanul toppant az életembe ez a könyv, így az átlagos fangörcsöt leszámítva nem sokat hallottam róla. Egy könnyed gyerekmesére számítottam, de úgy érzem, lassan szívesebben keresgélek ebben a kategóriában, mert sokkal kreatívabb és összetettebb történetekkel találkozom, mint más korosztályi besorolásoknál. Ha így folytatják, a gyerekkönyvek lassan verik a mezőnyt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szóval Morrigan, Mor, Mog élete nem csak azért nehéz, mert átkozott és minden apró, csip-csup ügyért őt okolják, hanem szinte az egész családjáról lerí, hogy mondhatni várják a halálát. Mivel számítanak is erre a könnyebbséget hozó napra, Morrigant egész életében olyan bánásmódban részesítették, hogy egy percre se felejtse el sorsát. Igazi családi odaadás nélkül, kiközösítve élte le eddigi közel 11 évét. Ám mindez megváltozni látszik, amikor egy új lehetőség képében elkerül Nevermoorba. Új világ, új társadalom és új lehetőségek. Igazi család, barátok és elfogadás várja. Na várjunk csak, akkor hol a bökkenő? Ja, hogy teljesítened kell négy darab kínos és kíméletlen próbát, különben kitoloncolnak az országból, aztán elvisznek a <strike>Füst és csont leányai</strike> Füst és Árny Vadászai. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egy hihetetlenül pörgős és pimasz könyvet kaptam Jessica Townsendtől. A kicsik számára mindenképpen egy szórakoztató, helyenként humoros és csipkelődő, de ugyanakkor mégis varázslatos könyvet nyújt. Viszont sok történettel ellentétben Morrigan Crow négy próbája a ”felnőttebb” (én még gyerek vagyok!) korosztály számára is kellő élvezetet biztosít. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge9D6oBKnTw5FR2bEYcy5R9uKXeNup5IZKEItX5qWHzY4WNheqflcyepol3-CpC833B9k_5PTukITDqeMABmAMRPZUPoKBh8yu4zgeER77Ay6Ct9gulnF1FMQL0KtOveBFndmG6iE2cGqO/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="210" data-original-width="361" height="186" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEge9D6oBKnTw5FR2bEYcy5R9uKXeNup5IZKEItX5qWHzY4WNheqflcyepol3-CpC833B9k_5PTukITDqeMABmAMRPZUPoKBh8yu4zgeER77Ay6Ct9gulnF1FMQL0KtOveBFndmG6iE2cGqO/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Egyrészt megjelenik Morrigan kiközösítése, amit gyerekként átélhet(t)ünk, másrészt az egész emberi mentalitást kifigurázza a nevetséges vádak képében. Imádtam Mogot, mint főhőst. Szerintem őszintén egy olyan karaktert testesít meg, akivel azonosulni lehet. Megvan benne a kíváncsiság, a kalandvágy, ugyanakkor a félelem és az értelem is. Nem vág bele semmibe anélkül, hogy fel ne merülne benne például a csapda lehetősége. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Imádtam az összes mellékszereplőt, egyszerűen annyira jól kitöltötték a skálát. Jupiter, a megmentő, mint a hóbortos kalandor és apuka, aki valójában hatalmas titkok tudója és legalább akkora befolyással is bír. A Deukalión Hotel lakóit, közülük is kiemelném Fent, a macskarizmát, aki bár kemény kívülről, de hamar egyértelművé válik, hogy a hatalmas bunda érző szívet rejt. A varázslatos és mesés hangulatot tovább erősítette maga a hotel is. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hawthorne, a gyerekkori barát, aki merész és lojális és mindig vevő a csínytevésre. Jack, a cukkoló ellentét, akit mégis a lehető legjobb szándékok vezérelnek. Egy ölelnivaló egységet, családot alkotnak ők, aminek az olvasó is a részét képezi. No meg ott vannak az örök ellenségek, Noelle, a csúf rendőrök és még sorolhatnám, akik mind kerekké és kiegyensúlyozottá teszik a történetet. Mindezt teszik anélkül, hogy a szereplők, vagy bármi klisésnek hatna. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8kBjG7GENkoIdOL7GGor2D1UFh3sikdn6xj0890CZLjFnRkQ_8YKcdCLsV3tScN34bAft7WMKON-ggp7vMrp8Np0Q7pdOLIJOtDGiAEJu9TfLW8s1z5nLrUqZt8hXDtcUoIXUvc3fGfmj/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="280" data-original-width="500" height="179" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg8kBjG7GENkoIdOL7GGor2D1UFh3sikdn6xj0890CZLjFnRkQ_8YKcdCLsV3tScN34bAft7WMKON-ggp7vMrp8Np0Q7pdOLIJOtDGiAEJu9TfLW8s1z5nLrUqZt8hXDtcUoIXUvc3fGfmj/s320/giphy.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Fogalmam sincs miért, de annyira egyedinek érződik az egész regény. A könyvben vannak olyan részletek, amik klisésnek hathatnának, de valami varázslat nem engedi, hogy így érezzünk. Talán Jupiter megfogalmazása foglalhatná leginkább össze mire is gondolok. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Sok olyan könyvet olvastunk, amiben vannak különleges képességekkel bíró főhősök, különleges próbák, de ami sokszor hiányzik belőlük, hogy teszteljék a főhőseik bátorságát, őszinte szívét és leleményességét. Anélkül válnak főszereplőkké, hogy méltónak bizonyulnának rá, hiszen a speciális képességeikről már tudunk a történetük elején, amik által adott a kiválasztottságuk. Viszont Morrigan a szemünk előtt válik kiválasztottá, annak köszönhetően aki, anélkül, hogy tudnánk van-e egyáltalán különleges képessége. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Nagyon szerettem a cselekményt, kellően váltakoznak a pörgős és karakterfejlesztő részek és annyi a titok, hogy nem bírtam letenni. Bátran ajánlom kicsiknek és nagyoknak is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet, amelyet <a href="http://kolibri.libricsoport.hu/fooldal/konyvek/nevermoor-1-morrigan-crow-negy-probaja/" target="_blank">IDE </a>kattintva meg tudtok vásárolni, nagyon szépen köszönöm a Libri kiadónak!</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-30669536362041653322018-10-14T19:22:00.001+02:002018-10-14T19:22:39.391+02:00Chris Colfer: A Kívánságvarázslat (Mesék Földjén #1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg0fCHjPDdHW4FrKgytzXeZyULeT5ELkK-m2dIioenZ848ZnhUyjwq5BJ0SEBnJ6ZjLUN6GtYhBrv2sJ1ZmB_u-cD_j6SBdJMRJhXGIaDkxWRt_finfMURC2dz7kRyJdVi6bY1MuW75pr1/s1600/kv.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjg0fCHjPDdHW4FrKgytzXeZyULeT5ELkK-m2dIioenZ848ZnhUyjwq5BJ0SEBnJ6ZjLUN6GtYhBrv2sJ1ZmB_u-cD_j6SBdJMRJhXGIaDkxWRt_finfMURC2dz7kRyJdVi6bY1MuW75pr1/s1600/kv.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u>Vigyázat! A fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat. </u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Amikor az ikrek megkapják nagymamájuk féltve őrzött mesekönyvét, még nem sejtik, hogy hamarosan egy minden képzeletüket felülmúló világba lépnek majd be: a Mesék Földjére, ahol a gyerekkori történeteik mesefigurái életre kelnek. Alex és Conner nemsokára ráébred, hogy az általuk oly jól ismert mesék folytatódnak ebben a varázslatos világban: Aranyfürtöcske immár körözött szökevény, Piroska a saját királyságában uralkodik, Hamupipőke királyné pedig anyai örömök elébe néz! Az ikrek tudják, hogy valahogyan haza kell jutniuk. De sikerrel járhatnak a legendás Gonosz Királynővel a nyomukban? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Imádom a tündérmeséket és a retellingeket is, így amikor évekkel ezelőtt szembejött velem a Kívánságvarázslat, kétség sem férhetett hozzá, hogy a kívánságlistámon fog landolni. Először nem tudtam az író nevét a jól ismert Glee karaktert alakító színészhez kötni, de amint felvilágosítottak arról, hogy ki is a tényleges szerző, néztem egy nagyot. Sőt, talán még inkább vonzott a regény, érdekelt, hogy a fiú mennyire tehetséges ezen a téren. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5HgOyV9hLqDZLiirXArtE6fpcDGiYMpNUGRpWVmPHnH6WzhJ2kruhHdLy1SVvKw5J1RDV8wB8lYpPiJEV7R7OCIkvH6vqUPhKpWKiG3S-DGy69UcfG5DPD4xhhlUW7k-4xqu7i37kXCsj/s1600/giphy+%25285%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="121" data-original-width="288" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5HgOyV9hLqDZLiirXArtE6fpcDGiYMpNUGRpWVmPHnH6WzhJ2kruhHdLy1SVvKw5J1RDV8wB8lYpPiJEV7R7OCIkvH6vqUPhKpWKiG3S-DGy69UcfG5DPD4xhhlUW7k-4xqu7i37kXCsj/s1600/giphy+%25285%2529.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Alex és Conner ikrek, akik az iskolában egymás ellentétei. A lány a mintadiákokat képviseli, míg a fiú az órán aludni is képes csínytevőket. Ám közös bennük az egymás és a család iránti szeretetük és odaadásuk, no meg a tündérmesék részletes ismerete. E mellett rendkívül érett és eszes gyerekekről beszélünk. Khm khm meg is látszik a sok olvasás hatása, ugyanis édesapjuk egy könyvesboltot vezetett. Sajnos egy tragédia következtében a család megfogyatkozott és sokkal szűkösebb keretek között kell élniük. Sőt, ez bizonyos szinten arra kényszerítette az ikreket, hogy hamarabb elkezdjenek felnőni. Egy nap azonban a nagymama által adott mesekönyv szinte életre kel és elnyeli az unokákat, akik akkor még nem is sejtik, hogy személyesen is találkozhatnak a jól ismert mesehősökkel. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A prológus elolvasása után azt hittem, hogy a Once Upon a Time című sorozathoz hasonló könyvre számíthatok és ettől nagyon belelkesedtem. Nem figyeltem a fülszöveget és így nem tudtam, hogy egy ikerpárról lesz szó (annak ellenére se tűnt fel, hogy a borítón is ők figyelnek. Ehh, mindegy is). Viszont egyáltalán nem zavart a gyerek szemszög, mert két tényleg eszes és találékony főszereplőről beszélhetünk és szerencsére nem voltak benne butácska dolgok. Persze találhatnánk benne logikátlanságokat. Hiszen a két fiatal betéve ismerte az összes tündérmese sztoriját és mégis belefutottak olyan csapdákba, amik teljesen egyértelműek voltak az alap mesét ismerve. Viszont hibáztatni sem tudom őket, mert valószínűleg engem is magával ragadna az alapcselekmény. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az ikreknek jónéhány eléggé különleges és ritka tárgyat kell összegyűjteniük annak érdekében, hogy hazajuthassanak édesanyjukhoz. Ez már önmagában nagyon sok kalandot ígért, ráadásul az olvasó biztosra vehette, hogy egész Kívánságföldét bejárhatja és tényleg mindenkivel találkozni fog. Nagyon tetszett, ahogy az író 1-2 ikonikus hőst sokkal hétköznapibbnak, sőt helyenként akár sokkal idegesítőbbnek írt le, mint ahogyan az eredeti mesékben szerepelnek. Ráadásul az idővel idősödtek és változtak, ezektől pedig valahogy sokkal emberibbnek hatott az egész. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tetszett a talány, valamint, hogy egy perc megállás sem volt, hiszen tényleg egyik kalamajkából<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EXEbtUlwRa7F23Uy7zkSy8E3VGRW4kJlCbrK6iHfuqJWTHtlgeJpptWpke7_FtqMuHT_c7oKS3NfrEUSL35QiD0yg-eGWiSCpJbzWK9lRsxc4fOSSZUYvYkuzhPzDXHgPyqXcxKLHiX8/s1600/giphy+%25284%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="273" data-original-width="500" height="174" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2EXEbtUlwRa7F23Uy7zkSy8E3VGRW4kJlCbrK6iHfuqJWTHtlgeJpptWpke7_FtqMuHT_c7oKS3NfrEUSL35QiD0yg-eGWiSCpJbzWK9lRsxc4fOSSZUYvYkuzhPzDXHgPyqXcxKLHiX8/s320/giphy+%25284%2529.gif" width="320" /></a></div>
sodródtunk a másikba. A cselekményt nehezítette, hogy a tárgyak felkutatásában Alexnek és Connernek konkurenciája akadt, méghozzá a Gonosz Királynő személyében. Sőt, annak ellenére, hogy az ember biztosnak gondolja a végkimenetelt, engem például számos meglepetés ért. Még azt emelném ki, hogy olvasás közben olyan érzésem volt, mintha egy filmet néztem volna. A leírások szinte kivetítették az eseményeket. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében egy végtelenül kedves és pöpecül összerakott regényről van szó, amit bátran ajánlok a tündérmesék rajongóinak. Jó főszereplők, pörgős cselekmény, szerintem aranyos elgondolás.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet nagyon szépen köszönöm a Könyvmolyképzőnek! Hihetetlen élmény volt!</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"> </span></div>
<div class="MsoNormal" style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-font-family: Calibri; mso-bidi-theme-font: minor-latin;"><o:p>Lorelei</o:p></span></div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-66682662162561516632018-10-02T21:28:00.001+02:002018-10-02T21:28:18.305+02:00Alexandra Bracken: Világok utazói (Passenger #2)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAWL28vm96-T1Kr7BUdrf1qn3OTMKmqCWTQKBwQzmfYpkdBsRnZ5EmZIcTbeo_pMz9GB6E1243MAmMMDYOFFUEJnAtrGGox-oFbFUYzmuClbLqcyRIk6z5bE3flqJ2UGS3V_tkVe0gAo7J/s1600/vu.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiAWL28vm96-T1Kr7BUdrf1qn3OTMKmqCWTQKBwQzmfYpkdBsRnZ5EmZIcTbeo_pMz9GB6E1243MAmMMDYOFFUEJnAtrGGox-oFbFUYzmuClbLqcyRIk6z5bE3flqJ2UGS3V_tkVe0gAo7J/s1600/vu.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Etta Spencer nem sejtette, hogy időutazó, egészen addig, amíg egy napon a tengeren ébredt, a múltban. Az első kötet folytatásában, megfosztva a nagy hatalmú varázstárgytól, ami egyetlen reménye volt anyja megmentésére, ezúttal szintén időutazó kedvesétől, a 18. századi kalóztól, Nicholastól szakad el, csakúgy, mint a saját természetes életidejétől. Mikor akarata ellenére a Gubancolóknál köt ki – e lázadó utazók vették el tőle a csillagórát –, megesküszik, hogy megszerzi tőlük a csodatévő műszert, és végleg megsemmisíti. Ehelyett vezérük, Henry Hemlock felfedi előtte titkát. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Hirtelen minden megkérdőjeleződik, amiért Etta eddig küzdött. Olyan útra kell lépnie, amely egész jövőjét átformálja. Nicholas a lány keresésére indul. Segítői és társai ebben, a kezdetben ellenséges Ironwood rokona, Sophia és az eleinte szintén érdekből melléjük álló kínai zsoldoslány, Li Min. Nemcsak Ettát keresik, de a mindent befolyásoló, az idővonalat átállító csillagórát is. Ez utóbbi egyre iszonyatosabb pusztítást okoz, s a tét is fokozatosan nő. Mindeközben egy olyan ősi erő is belép a műszerért folyó küzdelembe, amely sokkal hatalmasabb és gonoszabb, mint az egymással vetekedő időutazó családok. A tét immár egy világégés. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Alexandra Bracken engem egy kilóra megvett Az idő vándoraival, így kérdéses sem volt számomra, hogy belevágok a folytatásba. Ugyan akadtak logikai bakik az első részben, de összességében olyan élményt nyújtott a kezdés, hogy könnyen átsiklottam felettük. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az első rész végén kiderült, hogy Etta édesanyjának több rejtegetnivalója van, mint azt először gondoltuk volna. A lánya eltűnt, ő pedig jóformán érdektelennek tűnő módon Nicholasra bízza a megoldást. Váratlan párosítások kovácsolódnak annak érdekében, hogy megóvják az asztrolábium illetéktelen kezekbe jutását. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Egyszerre voltam nagyon elégedett és elégedetlen ezzel a regénnyel. Nagyon tetszett, hogy váltakozó, több szálon futó cselekményt kaptam. Szerintem jót tett a történetnek, hogy a karakterek szokatlan felállásban küzdötték végig az eseményeket. Sokkal élvezhetőbb volt látni a különböző ellentéteket és az ebből adódó karakterfejlődéseket, annál mintha a szerelmespár 400 oldalas nyáladzásának lettünk volna kitéve. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1n5K4r7hlwgYXaHhJhNPoZh5zRk-lG1aBTC34qkpsxGKCCXkiX8YqzV-qe1tYgk-3MwINj2rqMxXXR6vwSSNzUiLHFhIU7v6HoUKptZG0fzU8IVAHHCfx1cxA-7DhG5qncNFYJaKncHyM/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="240" data-original-width="320" height="150" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh1n5K4r7hlwgYXaHhJhNPoZh5zRk-lG1aBTC34qkpsxGKCCXkiX8YqzV-qe1tYgk-3MwINj2rqMxXXR6vwSSNzUiLHFhIU7v6HoUKptZG0fzU8IVAHHCfx1cxA-7DhG5qncNFYJaKncHyM/s200/giphy+%25282%2529.gif" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="text-align: justify;">Ez az alapfelállás lehetővé tette, hogy több helyszínt és embert is megismerhessünk. Így találkozunk Etta igazi édesapjával, akit nagyon megkedveltem, bár végig motoszkált a fejemben egy gyanakvó hozzáállás az illetőhöz. Mindenki túl könnyen elhitte és konstatálta, hogy akkor ő az apuka. Sőt, a lány azért meglepően és indokolatlanul naivan és közvetlenül állt mindenkihez. Simán el lehetett volna hitetni vele bármit. </span></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Mondjuk ez bizonyos szinten szerintem az olvasóra is igaz. Alexandra Bracken annyiszor és ráadásul részletesen, több oldalról megközelítve is megpróbálta elmagyarázni az időutazás minden rejtelmét, de én úgy érzem sikertelenül. Amint végre logikussá vált egy aspektusa, jobban belegondoltam és rájöttem, hogy az nem lehetséges. A végére már annyira belezavarodtam, hogy inkább hagytam, hadd tukmáljon rám az írónő mindent, akár egy hajthatatlan könyves akció.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ehhez hozzáadódott egy másik bosszúságom is. Nicholasnak kiemelt szerepet szánt az írónő, de ő<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzsLavNLjA_VZ6TUssfdQuX0BnKccENsXWtKciXbDlOjtk_xUDMbOPm0vQ02Dqs1lSidFIMwfxrlwIy6ocoz3goryBL1X8mqcoWJba8HIRBkg-4bqnYtYDxtZe1bA0G0QKEewbjIuzzUjy/s1600/giphy+%25283%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="480" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzsLavNLjA_VZ6TUssfdQuX0BnKccENsXWtKciXbDlOjtk_xUDMbOPm0vQ02Dqs1lSidFIMwfxrlwIy6ocoz3goryBL1X8mqcoWJba8HIRBkg-4bqnYtYDxtZe1bA0G0QKEewbjIuzzUjy/s320/giphy+%25283%2529.gif" width="320" /></a></div>
ehhez túl elnyomott karakter volt a női főszereplők mellett. Olyannyira nem tudott érvényesülni egyetlen férfi karakter sem, hogy még az LMBTQ szál is női oldalon futott. A főgonosz is picit gagyi összbenyomást keltett, mert olyan semmilyen volt az egész. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Adott volt egy nagyon jó téma, az időutazás, több helyszínen, több szálon futó cselekmény, szerethető és értelmes karakterekkel, de összességében valahogy nem állt össze egy kerek egésszé. Nem tudom azt mondani, hogy rossz volt, de azt sem, hogy minden tetszett. Olyan volt, mint a tészta, amit nem tudsz rendesen összegyúrni. Ettől függetlenül nagyon szépen megírt regényről van szó és mindenképpen figyelni fogom Alexandra Bracken műveit.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A könyvet köszönöm szépen a Maxim Könyvkiadónak!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-43972869028190030402018-09-19T17:25:00.002+02:002018-09-19T17:25:46.583+02:00Colleen Hoover: Ugly Love<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPRcOY8OXtk6BbM0jM_X3yJfu5rWEFiChDZZOp8KbnvlkanaWs_jqsMY6V54vMTS_RfUkHE1lu0WCrASZDPvLz5_8J0zi9Ez0Xhen2efSYzxDEZn1djh_eYdhmU5x8rHhQd6OX5BAF3OVz/s1600/ul.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiPRcOY8OXtk6BbM0jM_X3yJfu5rWEFiChDZZOp8KbnvlkanaWs_jqsMY6V54vMTS_RfUkHE1lu0WCrASZDPvLz5_8J0zi9Ez0Xhen2efSYzxDEZn1djh_eYdhmU5x8rHhQd6OX5BAF3OVz/s1600/ul.png" /></a></div>
<br />
<div style="text-align: justify;">
<i>Ha meg akarod szegni a szabályokat, készülj fel rá, hogy összetörik a szíved. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Amikor Tate Collins találkozik Miles Archer pilótával, tudja, hogy ez nem szerelem első látásra, sőt, még barátságnak is kevés. Az egyetlen, ami összeköti őket, a tagadhatatlan, kölcsönös fizikai vonzalom. Amikor a vágyaik felszínre törnek, rájönnek, hogy tökéletes párt alkotnak. A férfi nem akar szerelmet, a nőnek pedig nincs ideje rá, így nem marad más, csak a szex. A kapcsolatuk meglepően jól működik, amíg Tate betartja Miles két szabályát: </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ne kérdezz a múltról! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ne várj semmit a jövőtől! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Eleinte úgy tűnik, tudják kezelni a helyzetet, de aztán gyorsan ráébrednek, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint hitték. A szív érzelmekkel telik meg. Az ígéretet megszegik. A szabályok összekuszálódnak. A szerelem csúf fordulatot vesz. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Az őszinte szerelem, a testi vágy és titokzatos múlt örök harcának története. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Vesd bele magad! </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Imádom Colleen Hoover könyveit, számomra a Slammed sorozat kivételével mindegyik egy nagyon színvonalas olvasási élményt nyújtott eddig. Bár a romantikus könyvek mostanában kicsit taszítanak az irreális nyáladzás miatt, CoHo regényei mégis vonzanak. Tudom, bennük is túlteng a rózsaszín köd, de van egy olyan feelingjük, ami teljesen beszippant. Mivel a Slammed-et annyira nem zártam a szívembe, így megijedtem, amikor az értékelések többsége alapján sokan lehúzták az Ugly Love-ot is. Szerencsére felesleges volt aggódnom. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Tate pár hónapra beköltözik bátyjához, aki nem mellesleg pilóta is. Már a kezdetekkor akadályokba, pontosabban, egy részeg emberbe ütközik a folyosón, ám a lány akkor még nem is sejti, hogy az illető mennyi fájdalmat fog okozni neki. Miles, ugyanis nemcsak Tate bátyjának, Corbinnak a legjobb barátja, hanem egy szexi, sötét titkot rejtegető, meglehetősen értelmes férfi is. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpNLoi_T1eL2TQpEKBQ07HhwJV-kar20TOCkmNtzpyLqAbiVRIwaYt4cGc_Vjt0nQ0_UZROdtLhoBoVvO4DMn9sFI9JEAM-FvE_qBW8R6O9FyrZCxaOyqLJVfP38MZ-UQvyg-zAg-b0Z_J/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="289" data-original-width="220" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpNLoi_T1eL2TQpEKBQ07HhwJV-kar20TOCkmNtzpyLqAbiVRIwaYt4cGc_Vjt0nQ0_UZROdtLhoBoVvO4DMn9sFI9JEAM-FvE_qBW8R6O9FyrZCxaOyqLJVfP38MZ-UQvyg-zAg-b0Z_J/s200/giphy.gif" width="151" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Én pozitívan csalódtam ebben a regényben, sőt teljesen másra számítottam. Azt hittem kapok egy szexőrült pilótát, aki a stewardesseknek teszi a szépet a repülők mosdóiban, helyette Miles egy lelkileg zárkózott és megtört férfi. Nagyon tetszett a misztikum, amit az írónő végig fenntartott a regényben. Váltott szemszögben követhetjük az eseményeket, a jelenben Tate, a múltban pedig Miles nézőpontján keresztül. Az olvasó sejti, érzi, hogy valami tragikus dolog történt, de megmondom őszintén én sokkal rosszabbra számítottam. Ami persze nem azt jelenti, hogy kevésbé borzasztó dolgokat élt át a fiú. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A másik nagy pozitívum az volt, hogy nem éreztem úgy, hogy felesleges huzavona menne. Már a könyv elején érzik a szereplők, hogy vonzódnak egymáshoz és nem kellett 300 oldalnak eltelnie ahhoz, hogy ezt beismerjék. Kötnek egy megállapodást, szexelnek egymással és ennyi. Semmi kötöttség, semmi kapcsolat és pláne semmi érzelem. Nem kell tudniuk a másik múltjáról, ezzel is igyekezvén elkerülni a kötődés kialakulását. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Az alapok letisztázása után, eléggé várható módon lelki hadakozások és szenvedések sorozata<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgxGDVKalrmBvdoTlMBjGEUdm9vXxPOVBoaPhtuqYHZXhrfumYU2sgnBCbpzX6wP35-JVoUIwHOfJ0OiiRpHVVnxRGSKbXXFiA68_oIuqNkaotVxK7926hBW2gwg58r_833XyR1BA73bar/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="438" data-original-width="1280" height="109" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgxGDVKalrmBvdoTlMBjGEUdm9vXxPOVBoaPhtuqYHZXhrfumYU2sgnBCbpzX6wP35-JVoUIwHOfJ0OiiRpHVVnxRGSKbXXFiA68_oIuqNkaotVxK7926hBW2gwg58r_833XyR1BA73bar/s320/giphy+%25281%2529.gif" width="320" /></a></div>
következett. Véleményem szerint a dolgok lelki dilemmája és vonakodása teljesen helytálló volt. Egyáltalán nem éreztem feleslegesnek vagy hisztisnek. Megértettem Miles gondjait és gátlásait, de Tate-et sem tudtam hibáztatni azért, hogy többet akar. Szerintem nagyon is mindennapos, hogy valaki nem akar, nem mer kilépni egy kapcsolatból (most nemcsak romantikus értelemben vett kapcsolatra értem). Ennek számos oka lehet és nagyon esélyes, hogy valamilyen formában mi magunk is részesei voltunk egy hasonló szituációnak. Legyen szó akár arról, hogy a másiknak akartál segíteni és nem hagytad magadat ellökni; vagy nem tudtad elengedni az illetőt és megelégedtél a kevesebbel, ami jobb annál mintha egyáltalán nem is lenne az életedben. Sőt, CoHo részletesebben is foglalkozik ezzel a kérdéssel az It Ends With Us-ban. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Miles és Tate pedig mindketten nagyon szerethető karakterek az egyértelmű makacsságuk és sorozatos tagadásuk ellenére is. A végletekig kiállnak azokért, akiket szeretnek, baromi jószívűek és segítőkészek. Jobb főszereplőket nem is kívánhattunk volna. De a mellékkarakterek terén sem kell hiányban szenvedni. Corbin egy nagyon is imádnivaló védelmező báty és mellé barát is, valamint Kapitányt is muszáj megemlíteni a felbecsülhetetlen jelenlétének és bölcsességeinek köszönhetően. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Megvan az Ugly Love-ban a CoHo féle izgalom és kémia a karakterek között? Igen. Humoros, szerethető, awww pillanatokat kiváltó? Naná. Meg fogja váltani ez a könyv a világot? Nem. Nem ez a legjobb könyv az írónőtől, de szerintem nem is érdemel olyan negativitást, amit kapott.</div>
<div style="text-align: justify;">
<span style="font-size: 12pt;"> </span></div>
LoreleiLoreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-24112037417777812822018-09-09T14:03:00.001+02:002018-09-09T14:03:58.908+02:00Szaszkó Gabriella: Maradj velem (Pennington-testvérek #1) <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrW2fLuFLHVgkFswczOiyj_YlX0dIoRkzuar_Jx5782cj-YRHMlX9HlB_fJqi_80hhfJ3hqF1Dph31YF6CmE5lqHZCInz765vzfBTu0zaKnmXwUTjW37UQkHJCQuWlcaqF-wVsj5UB_eyq/s1600/mv.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjrW2fLuFLHVgkFswczOiyj_YlX0dIoRkzuar_Jx5782cj-YRHMlX9HlB_fJqi_80hhfJ3hqF1Dph31YF6CmE5lqHZCInz765vzfBTu0zaKnmXwUTjW37UQkHJCQuWlcaqF-wVsj5UB_eyq/s1600/mv.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>David Pennington a saját szabályai szerint él: sikeres író és öntörvényű alak, aki mindenkit távol tart magától, a bátyját, Christ kivéve. David élete azonban teljesen felborul, amikor Chris, a sikeres manhattani ügyvéd öngyilkosságot követ el a saját lakásában. Látszólag semmi sem indokolja a szörnyű tragédiát, hiszen a testvére mindig rendezett életet élt, sikeres volt a munkában és a magánéletben egyaránt. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>David úgy dönt, megírja családjuk történetét, és megpróbál válaszokat találni Chris tettére. A nyugodt visszaemlékezést azonban bátyja volt menyasszonya, Amy megjelenése szakítja félbe. Ahogy David egyre mélyebbre merül a múlt sötét bugyraiban, és szembenéz a családjában történt szörnyűségekkel, Amy és ő egyre közelebb kerülnek egymáshoz… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Túl lehet-e lépni a múlt sebein és fájdalmain egy új élet reményében? Fel lehet-e dolgozni egy szeretett testvér halálát? Lehet-e jövője egy olyan kapcsolatnak, mely egy ilyen tragédia árnyékában születik? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Vajon David képes lesz lezárni a múltat, vagy örökre a szörnyűségek rabjává válik? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Szaszkó Gabriella regényeivel már régóta szemezek. Először a csodálatos borító keltette fel a figyelmemet, utána pedig rendszeresen szembe jött velem molyon, szinte végig pozitív értékelések formájában. Ám ennek ellenére is féltem nekiállni, mert mostanában hadilábon állok a romantikus könyvekkel. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
David Pennington már a kezdetekkor világossá teszi az olvasó számára, hogy nem egy könnyed, családias történetre számíthatunk. Testvére, Chris ugyanis öngyilkos lett. Sikeres ügyvéd lévén a külvilág számára egy tökéletes képet mutatott és csak a hozzá közel állók ismerték az igazságot. A testvérpár fiatalságát beárnyékolja a családon belüli erőszak, ami aztán egész életükre rányomta a bélyegét. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Őszintén meglepett az első pár oldal átfutása után, hogy milyen komoly témát fog boncolgatni a regény. Viszont arra még akkor sem számítottam, hogy az írónő mindezt nagyon is részletesen ismerteti velünk. Elborzadva lapoztam a könyvet, de közben mégis be tudott szippantani a világ, amit Szaszkó Gabi teremtett. Talán leginkább abban merült ki az, hogy rám is hatással volt, hogy nem bírtam egyszerre sokat olvasni belőle. Néha elhittem, hogy most könnyebb lesz, de aztán kaptam egy olyan szépen megírt gondolatot, hogy nem bírtam folytatni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfMVbPCYSTayrAXIMAe0jHoFzIS4NOp5Sdx84gKgdafsRbhA7t7QI8l3Xj-niMdLPn8SXMAIWGv83whGz7y4NQ2umBSnk24ivr75tvC0UVBiPrTD7niq7xsAg0p1B-45thoKxL1dIxzz9i/s1600/mv1.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfMVbPCYSTayrAXIMAe0jHoFzIS4NOp5Sdx84gKgdafsRbhA7t7QI8l3Xj-niMdLPn8SXMAIWGv83whGz7y4NQ2umBSnk24ivr75tvC0UVBiPrTD7niq7xsAg0p1B-45thoKxL1dIxzz9i/s1600/mv1.png" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Külön tetszett a felállás, hogy az egyik fejezetben a jelent látjuk, a másikban pedig a múltba utazhatunk. Én nagyon megszerettem Davidet és Christ is, minden hibájuk ellenére szerintem remek emberek és nagyon jó szereplők lettek. Örültem, hogy érzékelhetően eltérő személyiségekké nőtték ki magukat felnőtt korukra. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A családon belüli erőszak témája mellett, más lényeges kérdésekre is kitér a regény. Amellett, hogy az egyik szülő rendszeresen bántalmazza a gyerekeket, megjelenik a másik hanyagsága is. Leszögezem, hogy én még nem voltam szülő, nem voltam felelős mások életéért, így nem tudhatom, hogy egyes körülmények mennyire szűkítik be a választási és döntési lehetőségeit egy családfőnek. Ám jelenleg én semmilyen kifogást és indokot nem tudnék kreálni, ami felmenthetné a véresre vert gyermekeim látványáért felelős páromat. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-ZojSKeWftDdScspQveTLDayL3U-vvkSP3Y1PXhuY0Rlz4eQCCTN4d5asIAi1VbxJk2TT9MqZCMfd-tzPq5-ZPasHAHk-JExjJCymLMmHM8WTunLNLQO8Dddr3p46hoU4NdR4XLXJEbtl/s1600/mv2.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-ZojSKeWftDdScspQveTLDayL3U-vvkSP3Y1PXhuY0Rlz4eQCCTN4d5asIAi1VbxJk2TT9MqZCMfd-tzPq5-ZPasHAHk-JExjJCymLMmHM8WTunLNLQO8Dddr3p46hoU4NdR4XLXJEbtl/s1600/mv2.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Éppen ezért a Maradj velem foglalkozott a döntések és változtatások dilemmájával is. Meddig tart a nevelés és gyermekkor árnyéka, hatása és hol kezdődik az, hogy új életet kezdhetünk tiszta lappal? Képesek vagyunk kitörni egy negatív múltból vagy örökre meghatározza azt, akik felnőttként leszünk? A két lehetőséget láthattuk David és Chris kontrasztján keresztül, akiknek a döntéseit rengeteg példával ki lehetne elemezni. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Engem Amy karaktere bosszantott nagyon. Persze tudom, hogy kapott egy saját könyvet, amiben önmagát menti fel a dolgok alól, de én akkor is haragszom rá. Számomra a két fiú közötti döntésképtelensége csupán hiteltelen és felesleges észjátszásnak hatott. Egyáltalán nem tudtam megkedvelni őt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében az írónő nagyon szépen bánt a témával, ha lehet így fogalmazni. Folyamatosan fenntartotta a figyelmemet és Amy-t leszámítva teljesen jó és szerethető szereplőket alkotott, néhány elgondolkodtató kérdés megfogalmazásával.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-57335844070999149482018-09-02T13:04:00.000+02:002018-09-02T13:04:28.202+02:00Christelle Dabos: A tél jegyesei (A tükörjáró #1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihv51QllV0-BaZJV7OYzXWl06cowp7XFZZvbnDRe7KhnlhV10JSoFXrWdDBViA9arDkBazYKNyeFGy9nte7uYuZ8fQYg1O6iHjOLMubQPECUfi9mGc3NsQVyXCOJqjxJrSUsOQsWwNgFQu/s1600/atj.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihv51QllV0-BaZJV7OYzXWl06cowp7XFZZvbnDRe7KhnlhV10JSoFXrWdDBViA9arDkBazYKNyeFGy9nte7uYuZ8fQYg1O6iHjOLMubQPECUfi9mGc3NsQVyXCOJqjxJrSUsOQsWwNgFQu/s1600/atj.png" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">
<i>Anima lakói szerint a tárgyaknak lelkük van, különös adottságaik révén pedig kommunikálni is tudnak velük. Ujjaik alatt összeforr minden, ami szakadt vagy törött, érintésük nyomán feltárul a tárgyak és használóik múltja is. Ophélie azonban nem csak ezért különleges: briliáns ügyességgel közlekedik a tükrökön keresztül. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Békés hétköznapjainak azonban a Matrónák döntése vet véget: el kell hagynia otthonát, férjéül pedig a megmaradt világ legrosszabb hírű Sarkáról származó, gyűlölt és rettegett kincstárnokot, Thornt szánják. De vajon miért éppen őt? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Új otthonában a Délibábosok trükkjeinek köszönhetően semmi sem az, aminek látszik. A lánynak az állandó káprázattal és a Sárkányokkal is meg kell küzdenie: a Légvár az a hely, ahol az ember a saját gondolataiban sem lelhet biztonságra. Ophélie ráébred, hogy a Légvár nemzetségei hatalmi harcának közepébe csöppent. Hogy megmeneküljön, álruhát ölt… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Történet egy felejthetetlen hősnőről egy részletgazdag és izgalmas világban, tele cselszövéssel és meglepetéssel. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Christelle Dabos trilógiájának első kötete számos irodalmi díjat nyert, és a legnagyobb francia kiadó, a Gallimard első könyveseknek járó elismerését is magáénak tudhatja. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A tél jegyesei a magyar megjelenése óta megosztotta a hazai olvasóközönséget. Az egyik tábor imádta, míg a másik szerint a világfelépítést leszámítva semmi értékelhető nincs benne. Hasonló volt a helyzet a Prológus háza táján is, így érdekelt, hogy én melyik oldalt erősítem majd. Összességében valahol a kettő között állok. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A világ felépítésekor úgy jellemezte az író a bolygót, hogy azt Isten összetörte és most a törött darabokon élnek és azok között közlekednek az egyes szereplők. Már ezzel a leírással is annyira film-és festményszerűvé avanzsálódott számomra a könyv, hogy azon kaptam magam, olvasás közben többször is ihletet kapok a rajzoláshoz. Ezen kívül vannak halhatatlan ősök, akik 1-1- nemzetség/világrész alapítói. Az ő engedélyük vagy a velük való egyeztetés sokszor elengedhetetlen. Ebben a világban él Ophélie, aki képes arra, hogy olvasson a tárgyakban, vagyis kirajzolódnak előtte az előző tulaj érzései, gondolatai és emlékei. Azonban a lánynak egy nap szembesülnie kell azzal, hogy be akarják házasítani a Sark egy nagyhatalmú családjába. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFj6U3J-RFesP9pdLqiy6C5xOXQ0dd1JqXc83-SatmjDNTeUJ55FPqLEih-5PoOkyRR8nRfHqE9tvQfPPdAR5wwth2eI6Lk0VjtOKnrKVNGH0Hdkjr7n7FNY1tTvGNFBwiX1cn7DMQtWzZ/s1600/tumblr_otg6ebdYsg1uagu5ho1_1280.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="1000" data-original-width="707" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiFj6U3J-RFesP9pdLqiy6C5xOXQ0dd1JqXc83-SatmjDNTeUJ55FPqLEih-5PoOkyRR8nRfHqE9tvQfPPdAR5wwth2eI6Lk0VjtOKnrKVNGH0Hdkjr7n7FNY1tTvGNFBwiX1cn7DMQtWzZ/s320/tumblr_otg6ebdYsg1uagu5ho1_1280.jpg" width="226" /></a></div>
Az alaptörténet önmagában teljesen megvett magának, rengeteg potenciál rejlik benne. E mellett az írónő gyönyörűen le tudja írni a környezetet, a tájat, így az egész kapott egy varázslatos atmoszférát. Olyan érzés volt, mint egy mesét nézni, ahol az aprónak tűnő szereplők eltörpülnek a világ hatalmassága mellett. Nemhiába van tele a Tumblr és Pinterest csodálatosabbnál csodálatosabb fanartokkal. Néhányat meg is találtok a bejegyzésben.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Azt is értékeltem, hogy a főszereplők közül sem Ophélie, sem pedig a vőlegénye, Thorn, nem a megszokott főhősök. Nagyon emberiek, rengeteget hibáznak és nem borulnak ötpercnyi ismeretség után egymás nyakába. Sokat titkolóznak és rendkívül óvatosak egymással szemben. Nem is csoda, hiszen a lány kisegérként besétált az oroszlán barlangjába, ahol az áskálódások és intrikák mindennaposak. Külön tetszett, hogy nem apróságokra épültek a fenyegetések, hanem valós veszély leselkedett Ophélie-re. Sőt, csak azért mert azt feltételezné az olvasó, egyáltalán nem biztos, hogy az elrendezett házasság happy enddel végződik majd. A harmadik rész végén kiderül, szóval még pár év. Na jó, tuti minden vidámság lesz a végén. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A történetvezetés szempontjából kezdődtek a gondjaim. Tényleg nagyon kevés előrelépés történt,<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJA96wN2B_SAcnzLwUdc4beGhfL32uqOdgnWeooNGF8txnMPbrct-zBswScHhIdzInpj3SRyemwLLhxTk_tI2jaXFIAriAntvde78howzpRW67ywCd0ZC-DaoWc7GHOiKJ-TKKbfWG4S3P/s1600/tumblr_ow2kn8txYH1uagu5ho1_640.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="900" data-original-width="636" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJA96wN2B_SAcnzLwUdc4beGhfL32uqOdgnWeooNGF8txnMPbrct-zBswScHhIdzInpj3SRyemwLLhxTk_tI2jaXFIAriAntvde78howzpRW67ywCd0ZC-DaoWc7GHOiKJ-TKKbfWG4S3P/s320/tumblr_ow2kn8txYH1uagu5ho1_640.jpg" width="226" /></a></div>
azoknak a leírását viszont 100 oldalon keresztül is képes volt végigvinni az írónő. Ettől nem is az, hogy vontatott, hanem sokkal inkább eseménytelen összbenyomást keltett a mű. Jóval rövidebbre, vagy sokkal eseménydúsabbra lehetett volna fogni a cselekményt. Ráadásul a hosszú leírások például még csak nem is a karakterfejlődésre, vagy érzelemkibontásra irányultak. Ennek ellenére az idő múlásának érzékeltetése viszont elcsúszott és teljesen értelmetlen gondolatmeneteket szült. Például nagyon kevés interakció volt Ophélie és Thorn között, még kevesebb, ami bármiféle érzelem kialakulására adhatna okot, erre a semmiből a lány mondogatja magának, hogy nem szabad beleszeretnie a fiúba. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Úgy éreztem rengeteg érzelmi és külső dolog lezajlott anélkül, hogy arról az olvasó tudna. Bár imádtam az apró csavarokat és a világot, összességében én sem vagyok teljesen megelégedve a regénnyel. Bár annyira rossznak sem érzem, mint számos értékelés alapján vártam. Mindenképpen folytatni fogom, mert én a semmiről is imádok olvasni, ha az szépen van megfogalmazva, itt is hasonlóképpen jártam.<br />
<br />
A könyvet <a href="https://www.libri.hu/konyv/christelle_dabos.a-tel-jegyesei.html" target="_blank">IDE </a>kattintva meg tudjátok rendelni. A példányt nagyon szépen köszönöm a Librinek!<br />
<br />
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-90551748239441884802018-08-20T12:44:00.000+02:002018-08-20T12:44:27.621+02:00Marissa Meyer: Winter (The Lunar Chronicles #4)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioXp5kbf6Hsvdhb_5LvMVBDFkLctHi38VpAKkIQoiouvX7Nxa0D2frSaGT3E_xQKm80xLEsGpdXYvls9Ma15ngNNcXeNQSs9uE-xB8sn8ghEo7hyphenhyphen14VqekBcc_IYUw-UnArIGFRPXc0lVV/s1600/w.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioXp5kbf6Hsvdhb_5LvMVBDFkLctHi38VpAKkIQoiouvX7Nxa0D2frSaGT3E_xQKm80xLEsGpdXYvls9Ma15ngNNcXeNQSs9uE-xB8sn8ghEo7hyphenhyphen14VqekBcc_IYUw-UnArIGFRPXc0lVV/s1600/w.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u><br /></u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<b><u>A bejegyzés és fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat az előző részekre nézve! </u></b></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A Holdbéli Krónikák lenyűgöző befejezését Hófehérke története inspirálta. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Amikor Winter hercegnő 13 éves volt, az a hír járta, hogy szépsége hamarosan lélegzetelállítóbb lesz, mint mostohaanyjáé, a királynő Levanáé. Féltékenységtől vezérelve Levana elcsúfította Wintert. Négy évvel később a lány megesküdött arra, hogy felhagy varázserejének gyakorlásával. Sebhelyei ellenére Winter természetes szépsége, bája és gyengédsége olyan szintű csodálatot vált ki a Hold lakóiból, amelyet agykontrollal sem lehetne elérni. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Winter megveti mostohaanyját, ám sosem tudta elképzelni, hogy szembeszálljon vele. Egészen addig, amíg rá nem ébred arra, hogy talán egyedül ő képes szembenézni a királynővel. Vajon főhőseink rátalálnak a boldogan befejezésre? </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Cinder és társai már évek óta boldogítják könyvmoly énemet. Részről-részre haladva, egyre jobban megszerettem és szívembe zártam a karaktereket és kicsit mindig vonakodva akartam befejezni a sorozatot. Egyszerűen nem akartam, hogy vége legyen, de úgy éreztem ideje a 823 oldalas gyönyörnek nekiállni, bízva abban, hogy a több száz lap talán megnyugvást hoz fangörcsölő lelkemnek. Azt kell, hogy mondjam, telhetetlen énemnek ez sem volt elég. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A harmadik rész végén Cinder és barátai elrabolják Kai-t, ezzel megakadályozva Levanával esedékes esküvőjét. A királynő katonákat küld a Földre, miközben a pestis is tovább terjed. A csapat egyre inkább tehetetlennek érzi magát, így lépésre szánják el magukat. A Holdra akarnak jutni, ahol Cinder szeretné felfedni a nép előtt, hogy ő az elveszett hercegnő, Selene. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZrOokLAqiRHJvl7IdL9RgDsuzSX_EhMD1LRLFFn-AABC8NcIWyV9tE-sAuD5d2qT-qEaSJumdQKL3C2IuIfKAqpmhEmfExwfS7BkYp-vqGkhmzoIwtiM-Uv8ioMfB8JpnOVOEHA8TWE89/s1600/giphy+%25284%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; display: inline !important; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="480" data-original-width="480" height="200" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiZrOokLAqiRHJvl7IdL9RgDsuzSX_EhMD1LRLFFn-AABC8NcIWyV9tE-sAuD5d2qT-qEaSJumdQKL3C2IuIfKAqpmhEmfExwfS7BkYp-vqGkhmzoIwtiM-Uv8ioMfB8JpnOVOEHA8TWE89/s200/giphy+%25284%2529.gif" width="200" /></a>A történetről nagyon nehéz spoiler nélkül bármit is írni, de az biztos, hogy néhányszor sikerült meglepnie. Máskor biztos voltam abban, hogy valami félre fog menni, hiszen gyanúsan sok volt még hátra a könyvből. Imádtam, hogy a szereplők többféle párosításban és felállásban küzdöttek meg a helyzetekkel, összevissza ugráltunk a helyszíneken, de közben mégis minden logikusnak és jól kigondoltnak tűnt. Senki nem kezdett el irreálisan viselkedni, nagyon jól fel lett építve a feszültség, ami kellett is, hiszen nem lehet két óra alatt forradalmat szervezni. Bár több szálon futnak az események, gyönyörűen összeérnek az események. Mindeközben persze jut hely Hófehérke történetének újrameséléséhez is. Tökéletesebb lett egy puzzle-nél is. Ehhez társul még a Meyer-féle humor, a rengeteg édes pillanat és fantasztikusan felépített világ meglepetései. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Jobban belelátunk a Holdlakók társadalmába, hogy Levana milyen rémuralmat és rendszert próbált fenntartani. A gazdag-szegény közötti hatalmas hézagot is megismerjük, hiszen míg a külterületeket az elnyomott munkásosztály képviseli, addig a fővárost a gazdagabb családok népesítik be. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-a2DUnBrhp1Dudhau1Yz5KcKNMPUwbS-VeAzK165Ld_wOgZH-c7OstKHxBhsuYTQdjlOS99IkrgBtMdkNFszgubtn-JB3MZYUwscFDBrJgazpFEWSGGRSGbphL5oU0SFTMnBdxgDIbVuH/s1600/giphy+%25283%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="341" data-original-width="455" height="149" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj-a2DUnBrhp1Dudhau1Yz5KcKNMPUwbS-VeAzK165Ld_wOgZH-c7OstKHxBhsuYTQdjlOS99IkrgBtMdkNFszgubtn-JB3MZYUwscFDBrJgazpFEWSGGRSGbphL5oU0SFTMnBdxgDIbVuH/s200/giphy+%25283%2529.gif" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
A karakterek, gyerekek a karakterek! Egyszerűen annyira fantasztikus és szívmelengető családdá nőtték ki magukat! Hihetetlen módon kiálltak egymásért, most már tényleg együtt küzdötték végig az oldalakat. Bár sokszor szétváltak, mégsem szűnt meg az egymás iránti aggodalom. *Szipog*. Le sem tudom írni, mennyire fantasztikusak a kicsikéim. Csak fangörcsölni vagyok képes. A regény közben többször is gondolkodtam azon, hogy ki a kedvenc szereplőm, de nem tudnám eldönteni melyik kezembe harapjak. Mindannyian annyira jól felépített személyiségek, miközben hihetőek és lehengerlőek. Ezen kívül rengeteget fejlődtek a regények alatt. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJUUE4YVqmjwPnlmebwyeIa8qHXm41EnKgBb89KRkbv8SBO2XUooC7ChsrIlNKGYX4OzaG27edlmsGekIz0qIqiHOaCb8D4Ph1XsPvtryQLyzmoNcjT1cUDtzRyeEu6zNIuJpuwcIB2AWQ/s1600/giphy+%25285%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; display: inline !important; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em; text-align: center;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="480" height="112" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJUUE4YVqmjwPnlmebwyeIa8qHXm41EnKgBb89KRkbv8SBO2XUooC7ChsrIlNKGYX4OzaG27edlmsGekIz0qIqiHOaCb8D4Ph1XsPvtryQLyzmoNcjT1cUDtzRyeEu6zNIuJpuwcIB2AWQ/s200/giphy+%25285%2529.gif" width="200" /></a>Cresst és Ikót emelném ki leginkább. Talán az előbbi kicsit semleges maradt számomra a harmadik rész után. Cress nem a leghangosabb vagy legvakmerőbb lány, de ebben a részben ráébresztett arra, hogy talán ő a legvalóságosabb mindegyik főhős közül. Az emberek többsége nem a forradalmár, vagy alfa- típus, így az, ha feladjuk önmagunk biztonságát a szeretteinkért, annak ellenére, hogy rettegünk, talán mindennél sokkal nagyobb tettnek és fejlődésnek számít. Iko pedig, a kis robot a kezdetekről… aki megtanul szeretni. Hát kell ennél több? Imádom a Cinderrel való barátságát és hűségét. Winter és Jacin történetének talán nem jutott annyi idő kibontakozni, hiszen a többiek útját az írónő több könyvön keresztül is egyengeti. Ennek ellenére a retelling itt is nagyon jól sikerült, teljesen jól beleolvadt a könyv alapcselekményébe. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Cinder végre megérett egy forradalomra. Sikeresen megérkeztünk arra a pontra, ahol levetkőzte a félelmeit és gátlásait. Többé nem hátrányként élte meg cyborg mivoltát, hanem belátta mennyire szerves részét képezi az életének. Sőt, ki mert állni azok ellen is, akik eddig elnyomták vagy elítélték. Kai maradt önmaga, az örök diplomatikus, aki képes minden helyzetből kimagyarázni magát. Scarlet és Wolf sem maradhat említés nélkül. Az előbbi akár műtét nélkül is elmenne szuperkatonának, csodálom az ő lélekerejét. Bár Wolfot továbbra is szeretem, nála futottunk pár szerintem felesleges kört. Thorne pedig maradt az a kategória, mint Kai, az örök lehengerlő, humoros, nőcsábász.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében az egyik legkedvesebb sorozatom lezárását tudhatom magam mögött. Imádtam minden pillanatát és sajnálom, hogy véget ért. Ennek ellenére úgy érzem, hogy méltó befejezést kapott, szerintem mindenki meg lesz vele elégedve.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-21791061749918802152018-08-03T22:17:00.000+02:002018-08-03T22:17:28.574+02:00Alexandra Bracken: Az idő vándorai (Passenger #1)<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO2zmNaydtgMx_vrB5bZIjAvrvBoSoYL5_6dqYZNZRZNgf_M5OUuV4ojrwvbc-Ie3-Rhf8bljUDJLlhK0Zvx4iMFpr4acxHYFSEb8AAk1Jn1oH7_Reia9R_yN2nczo2IzIVLB8yXkomVXT/s1600/aiv.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhO2zmNaydtgMx_vrB5bZIjAvrvBoSoYL5_6dqYZNZRZNgf_M5OUuV4ojrwvbc-Ie3-Rhf8bljUDJLlhK0Zvx4iMFpr4acxHYFSEb8AAk1Jn1oH7_Reia9R_yN2nczo2IzIVLB8yXkomVXT/s1600/aiv.png" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>A 17 éves Henrietta kiválóan hegedül, ez az élete, és kész ezért bármit feláldozni. Ám egy tragédia rádöbbenti, hogy az emberek a zenénél is fontosabbak. Ezért megpróbálja helyrehozni megromlott kapcsolatukat szerelmével, és megtalálni az egyensúlyt az életében. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Etta lehetőséget kap rá, hogy a New York-i Metropolitan Múzeumban hegedülhessen. A koncert előtt azonban olyasmi történik, amire sohasem számított. Az egyik percben még a folyosón van, a következő pillanatban arra eszmél, hogy egy tengeri csata részese. Az Ardent hajón találja magát az Atlanti-óceán kellős közepén. Az év, amit írnak pedig 1776, mikor egy pillanat alatt minden megváltozik… </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Kiderül, hogy Etta képes utazni az időben. Hamarosan az is világossá válik a lány számára, hogy okkal került a hajóra. Egyedül ő tudja megtalálni azt a különleges tárgyat, ami képes megmutatni a világok közötti átjárókat. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<i>Ezzel kezdetét veszi egy őrült kaland, melyben Nicholas, a jóképű kalóz lesz a lány segítője és védelmezője. Útjuk során Etta lassan felfedezi különleges képességét, megismeri az időutazók világát, feltárja a múlt titkait, és eközben egyre közelebb kerül Nicholashoz. De gonosz erők azzal fenyegetnek, hogy elválasztják Ettát nemcsak a fiútól, hanem a hazatérés lehetőségétől is, méghozzá örökre. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Alexandra Bracken könyveivel úgy vagyok, hogy beszerzem őket, majd addig állnak a polcomon, amíg egy Prológus projekt rá nem vesz az elolvasásukra. Pedig A világok utazói időutazós könyv, amik nagy gyengéim. Csak idő kérdése volt, hogy rákapjak az írónő stílusára, ugyanis az értékelés írásakor, már a második részt falom. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Etta éppen egy fontos hangversenyre készül, amikor furcsaságok közepette a múltban találja magát. Hamarosan világossá válik számára, hogy egy 18.századi hajón kötött ki. Sőt, ősi időutazó családok viszályának közepébe csöppent. Látszólag egyértelműek az indítékok, ám több forog kockán, mint azt bárki is elsőre hitte volna. Édesanyja megmentése érdekében Ettának meg kell találnia egy szerkezetet, ami képes megváltoztatni az idő fonalát. Útitársául szegődik Nicholas, akit a saját érdekei hajtanak, ám a fiúnak elég hamar rá kell jönnie arra, hogy nem kaphat meg mindent, amit akar. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDDkYKxeATiNYw7HfIOeI3otLDlrOp9ST4VSekQko1qR5OLjDO5P-NHljO4lVR1M18v_n3rviHP-Y5aqKnDtovvV8fMaqFXCJFMVPEcI56dB-tx1cZVHLn_uwQeatEummQRtqkaVvup6KG/s1600/giphy.gif" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="256" data-original-width="292" height="175" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDDkYKxeATiNYw7HfIOeI3otLDlrOp9ST4VSekQko1qR5OLjDO5P-NHljO4lVR1M18v_n3rviHP-Y5aqKnDtovvV8fMaqFXCJFMVPEcI56dB-tx1cZVHLn_uwQeatEummQRtqkaVvup6KG/s200/giphy.gif" width="200" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Ahogy már említettem, az időutazás témája a gyengém és Alexandra Bracken remekül kivitelezte ezt. Mindig öröm olvasni, hogy egyes emberek, hogyan is látják megvalósíthatónak az egész koncepciót. Az időutazásra képes emberek érzékelik a korok közötti átjárók rezgéseit, amiken aztán át tudnak kelni. Különböző családokat alkotnak, akiknek a gyökerei ősi időkre vezethetőek vissza. A családok tagjait képezik a különböző őrzők is, akik az ő munkájukat segítik. E mellett radikálisabb elképzeléssel hajtott csoportok is akadnak, összességében remek alapot biztosítva a viszálykodáshoz. A fő konfliktus forrása nem más, mint hogy az egyik család nagyapja önös érdekből a saját malmára akarja hajtani a vizet (meglepő, igaz?) az úgynevezett asztrolábium segítségével. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ebbe a felállásba érkezik Etta, aki nem is tudott időutazó örökségéről. Édesanyja mindezt titokban tartotta előtte, mígnem váratlanul egy hajón köt ki és végülis fogoly. Végre egy regény, amiben az idegen környezetbe kerülő főhős első gondolata, hogy rá kell jönnie, hol és milyen korban van. Sőt, nem értetlenkedik 50 oldalon keresztül, mígnem a jóképű, fogatlan lovag, shakespeare-i akcentusa ráébreszti arra, hogy hoppá, ez mégsem a National Live Theatre, ahol Benedict Cumberbatch éppen Hamletet alakítja. Etta nem nyafog, nem is tudja profi módon a korhű illemet és a túléléshez szükséges történelmet. Éppen ezért egy olyan karaktert kaptunk, aki olyan, mint mi, akinek a helyébe el tudnánk képzelni magunkat. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgppPhGEIVXdE1SKtFm8jVwP7fmQ2epWHAelZOMAJnhZMkTpvTsBjKIJ6zawdezn8bU-mc5vuUtlhabrQb2eIMknMwW85L1f8hbTejqZKQ8jOVJA0JBAxsd82ZZUhfmxVOypPYg3oC09m7J/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" data-original-height="170" data-original-width="245" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgppPhGEIVXdE1SKtFm8jVwP7fmQ2epWHAelZOMAJnhZMkTpvTsBjKIJ6zawdezn8bU-mc5vuUtlhabrQb2eIMknMwW85L1f8hbTejqZKQ8jOVJA0JBAxsd82ZZUhfmxVOypPYg3oC09m7J/s1600/giphy+%25281%2529.gif" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
Sőt, Etta számtalan téren lehengerlő főszereplő. A bátorsága és merészsége megkérdőjelezhetetlen, a nagy szívéről nem is beszélve. Nagyon értékeltem, hogy az útitársa egy afroamerikai fiú lett, aki a saját bőrén (nem szándékos szóvicc) tapasztalhatta meg, hogy az évszázadok alatt, hogyan (nem) változott meg az emberek hozzáállása az eltérő bőrszínhez. A szerelmi szálat helyenként feleslegesen soknak éreztem, annyira lekötött a jobbra-balra időutazgatós kincsvadászós nyomozás. Pedig valós dilemmákkal kellett szembenézniük. Örültem is neki, hogy nem értük el egyből a cukormázas happy endinget, és nem siklunk át olyan dolgok felett, hogy a különböző évszázadokból érkezett emberek nem egykönnyen boldogulnának 100-200 évvel korábban/később. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A cselekményt tekintve imádtam a rejtvényekkel teli pillanatokat, azt az izgatottságot és misztikusságot, amit árasztott magából a regény. Kivételesen hozzáadott az élményhez, hogy Etta velünk együtt, apránként ismerte meg (vagy vezették félre) az időutazással kapcsolatos ismereteket. Valószínűleg akkor is odalennék ezért a regényért, ha Alexandra Bracken rosszul írna, de szerencsére nem ez a helyzet. Rengeteg titok és kérdőjel maradt az első rész végén de tetszik, hogy ennyire kiismerhetetlen maradt mind a világ, mind pedig sok szereplő is.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében bátran ajánlanám az időutazásért és ifjúsági regényekért rajongó molyoknak!</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-223431469822058125.post-28544167761136952092018-07-21T17:51:00.000+02:002018-07-21T17:51:55.738+02:00Nathaniel Hawthorne: The Scarlet Letter<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2JWmedjGr6SPtMpCiTNXX4ApioGoDZOu6X1Z8H-zEv80uB2wyn83jybefj4KD9zL4N0KBtP4KBv8OgAybSzZA35Lktz3wkVYTOqI9vXWWo925DHpo4NRLyTaYOQpEixc1fNCvvqnBkAr_/s1600/tsl.png" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="150" data-original-width="450" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2JWmedjGr6SPtMpCiTNXX4ApioGoDZOu6X1Z8H-zEv80uB2wyn83jybefj4KD9zL4N0KBtP4KBv8OgAybSzZA35Lktz3wkVYTOqI9vXWWo925DHpo4NRLyTaYOQpEixc1fNCvvqnBkAr_/s1600/tsl.png" /></a></div>
<i><span style="text-align: justify;"><b><u>A fülszöveg cselekményleírást tartalmazhat! </u></b></span></i><br />
<div style="text-align: justify;">
<i>A rendkívül komor hangvételű regény egy házasságtörés története, amelyben az erkölcs és az álszentség keveredik a bűntudat mardosásával és a bosszúvággyal. Hősnője Hester Prynne, akit hűtlenség vádjával elítélnek. Tüzes vassal megbélyegzik, és a vörös A betűt (adultery=házasságtörés) ruháin is hordania kell. Az új-angliai szélsőséges puritanizmus megnyilvánulásaként ez a büntetési forma valóban elterjedt volt a puritánok között. Hester azonban emelt fővel vállalja a megbélyegzést, és gyöngéd szeretettel neveli gyermekét. Hawthorne azokat a hőseit ábrázolja rokonszenvesnek, akik saját belső erkölcsi törvényeik irányítása alatt felül tudnak emelkedni a bigott kötöttségeken. Közéjük tartozik Hester Prynne is. A regény legizgalmasabb erkölcsi dilemmája, amely Hestert és szerelmét, a fiatal lelkész Artur Dimmesdale-t is foglalkoztatja, a bűn és az érzelmek felvállalásának kettőssége. A skarlát betű nem a képmutatást ajánlja a dilemma feloldásaként, hanem a természetes erkölcs belső parancsainak követését. </i></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Anglisztikás tanulmányaim során számos elismeréssel méltatott mű okozott nekem csalódást. Egyszerűen képtelen voltam megtalálni bennük azt az értéket, amiért annyian dicsőítik őket. Éppen ezért <i>A skarlát betű</i>nek is félve mertem nekiállni, de nagyon pozitív élményeim fűződnek hozzá. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
<a name='more'></a><br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hestert házasságtörés miatt megbélyegzi a város közössége, ám mindenki előtt titok, hogy ki volt a partnere az egészben. A bűnnek meglett az eredménye, egyrészt egy gyermek formájában, másrészt börtönbüntetés után az ”A” betű kötelező viselésében. Felszínre bukkan a férj is, valamint nyomon követhetjük Hester boldogulását és egy lelkész belső dilemmáját. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Amiért különösen szeretem a regényt, az az egyszerűsége. Az író csak adja nekünk az információkat és a szimbólumokat, de az olvasóra hagyja a következtetést. Nem kell a sorok között keresgélni vagy belemagyarázni a jelentéseket, egyszerűen annyira ártatlanul vetődnek az olvasó képébe, hogy az képtelen elmenni mellettük. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Hester egy kivételesen szerethető főhős és hihetetlen karakterfejődésen megy keresztül. Képzeld magad a helyébe: a férjed nélkül éled mindennapjaidat, beleszeretsz valakibe, házasságtörést követsz el, ami után csak téged ítélnek el. Mindenki kiközösít, ráadásul napi szinten ráerősít ezekre a tényekre a gyermeked is. Mindebből Hester képes kitörni, annak ellenére, hogy a közösség szemében a jó szándékú cselekedetei ellenére is bűnösként él. Végtelenül kitartó és a lányát sem adná fel semmi pénzért.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihpFB_uSzhe00rQbOzF6-GzMADthRVif5Ny9a-_mUMlIw6jtvlRivKPW5xh6LhTokov_EJmTIr4x_l0ZrkE71hSudklp2cp0HCtnPnSKIAOl3kM8O9PHlZcF5bHLPeELDiurPN_8-nUUvn/s1600/giphy+%25281%2529.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="180" data-original-width="500" height="143" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihpFB_uSzhe00rQbOzF6-GzMADthRVif5Ny9a-_mUMlIw6jtvlRivKPW5xh6LhTokov_EJmTIr4x_l0ZrkE71hSudklp2cp0HCtnPnSKIAOl3kM8O9PHlZcF5bHLPeELDiurPN_8-nUUvn/s400/giphy+%25281%2529.gif" width="400" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
A kislány Pearl, a létező legártatlanabb gyermeki kérdésekkel és meglátásokkal önti el az olvasót. Nagyon jól átjön, hogy a kicsik úgymond megérzik azt, ha valaki rossz és végtelen egyszerűséggel ítélkeznek az ember felett. Például a kérdésben, hogy az igazi édesapját elfogadná-e, semmi más tényező nem játszik szerepet, minthogy azt kérdezi a férfitól, hogy nyilvánosan is felvállalná-e őket? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Ha már az illető szóba jött, nagyon jól mutatja Hester ellentétét: a nő kitárulkozott a világ előtt, az igazság bizonyos mértékig felszabadította. Ám a férfit a lelkiismerete gyötri, hiszen csendben (bár néha azért Hestert kisegítve) szemlélője volt az eseményeknek és szerelme szenvedésének, mindössze a titkok mögé rejtőzve ostorozta magát. Viszont tetszett, hogy a szereplők nagyon okosak és nem ment azon a huzavona, hogy nem veszik észre a jeleket és a nyilvánvalót. </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwA9itZfVx4TRBURbvnJT3Qk_REG2LieGYri9TW9roAjTGd3MWG_-V2Lo-F8U6ONqEQA_KpeySpp8gJ_BeT-FzkZb8THiUpKEKqTpcMUB2HpY2etLHu669X9qMKcxGvfHshiLTLonYJrpl/s1600/giphy+%25282%2529.gif" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" data-original-height="270" data-original-width="480" height="180" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwA9itZfVx4TRBURbvnJT3Qk_REG2LieGYri9TW9roAjTGd3MWG_-V2Lo-F8U6ONqEQA_KpeySpp8gJ_BeT-FzkZb8THiUpKEKqTpcMUB2HpY2etLHu669X9qMKcxGvfHshiLTLonYJrpl/s320/giphy+%25282%2529.gif" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Chillingworth, a férj, szintén látványos karakterfejlődésen megy át, ám ő belesavanyodik a bosszújába. Mindez teljesen kiforgatja önmagából az alapvetően nem rossz férfit. Megéri az életen át tartó gyűlölködés és bosszú? Vagy inkább el kell engedni, mielőtt felemésztene? </div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Összességében remek lelki dilemmáknak lehet tanúja az olvasó, amik mellé erkölcsi kérdések is társulnak. Mi hogyan reagálnánk a szereplők vagy akár a közösség helyében? Mi is birkák lennénk? Mindenképpen egy gyöngyszem a klasszikusok között, egyszer megéri elolvasni.</div>
<div style="text-align: justify;">
<br /></div>
<div style="text-align: justify;">
Lorelei</div>
Loreleihttp://www.blogger.com/profile/15043791707000410148noreply@blogger.com0